FŐVÁROSI SZABÓ ERVIN KÖNYVTÁR

Kérdése van?
Keressen minket!

| English | GYIK | Fórum

Menü

Főmenü » Könyvtáraink » Ugocsa u. 10. » Rólunk írták

„Itt könyvszerető emberek élnek”

2014-05-06 12:34:30

Hegyvidék, XLI.évf.8.sz., 2011.április 26.





Több mint négy évtizeden keresztül vett részt a hegyvidéki olvasáskultúra alakításában dr. Szatmári Istvánné. Az Ugocsa utcai könyvtár nemrégiben nyugállományba vonuló vezetőjének nevéhez fűződik a bibliotéka szakmai programjának, szolgáltatási rendjének kidolgozása. A kerületi gyerekek és felnőttek érdekében végzett munkáját Pokorni Zoltán Polgármesteri Dicsérettel ismerte el.




Magas kerületi kitüntetést kapott dr. Szatmári Istvánné. Az Ugocsa utcai könyvtárat 1993 és 2011 között vezető, a kerület bibliotékáiban több mint negyven évet eltöltő szakember nemrégiben Polgármesteri Dicséretben részesült. A könyvtárvezető legnagyobb eredményének azt tartja, hogy a digitális kultúra térnyerése ellenére sikerült fenntartani, sőt a statisztikák szerint erősíteni a könyv és az olvasás szeretetét a hegyvidékiek körében.

„Szerencsésnek mondhatom magam, hiszen lehetőséget kaptam arra, hogy a ranglétrát végigjárva egy helyen valósíthassam meg szakmai elképzeléseimet. Szombathelyen jártam népművelés–könyvtár szakra, majd 1969-ben kerültem a Böszörményi úti könyvtárba, és többé el sem hagytam a kerületet. Itt tanultam meg a szakmát, itt lettem először könyvtáros, később könyvtárvezető-helyettes” – emlékezik vissza pályája kezdetére Szatmári Istvánné.

A hetvenes években csak könyvek voltak a könyvtárban – és rengeteg olvasó. Szatmáriné szerint előszeretettel olvasták az ismeretterjesztő köteteket is, ami részben annak köszönhető, hogy az egyszerre kikölcsönözhető hat könyvből csak három lehetett szépirodalom. A krimik és a ma olyannyira népszerű „filléres” regények hiányoztak a kínálatból, Szabó Magda azonban már akkor is nagy népszerűségnek örvendett. Szívesen olvasták Jókait, komoly volt az érdeklődés a kortárs verseskötetek és novellák iránt is, ezekre ma már sajnos jóval kisebb az igény.

„Szerencsére a könyvtárak meglehetős szabadságot élveztek a kínálat kialakításában, a könyvtárellátóban elérhető kötetekből bármelyiket megrendelhettük – folytatja. ­– Az aczéli három T-ből a tűrt is előfordult nálunk. Harminc évvel ezelőtt helyi szinten a könyvtárak voltak a kultúra közvetítésének egyik legfontosabb bástyái, amit igyekeztünk kihasználni. Rendszeresen szerveztünk író–olvasó-találkozókat, nemcsak felnőtteknek, hanem diákoknak is. Egyfajta fakultációk voltak ezek, ahol a gyerekek kiegészíthették az iskolában tanultakat. Járt nálunk Csukás István, Lázár Ervin, Szabó Magda, Boldizsár Iván, Székely Éva is.”

Szatmári Istvánné 1993-ban vette át az akkor még a Böszörményi úton működő könyvtár irányítását. Ekkortájt indult a magnó- és videokazetta-, később a CD- és CD-ROM-kölcsönzés. Mint minden változásnak, ennek is megvoltak az előnyei és a hátrányai. Egyfelől a digitális adathordozók megjelenésével visszaesett a könyvkölcsönzések száma, ugyanakkor éppen a videó, majd a CD miatt megnőtt a könyvtár budapesti szinten amúgy is kiemelkedően magas látogatottsága. „Rengeteg olyan potenciális olvasót sikerült becsalogatnunk, aki korábban elkerült minket. A feladatunk ettől kezdve az volt, hogy őket is megnyerjük az olvasásnak. Ez a Hegyvidéken korántsem bizonyult lehetetlen feladatnak, hiszen itt mindig is könyvszerető emberek éltek” – mondja a könyvtárvezető.

Az olvasás legújabb kori népszerűsítésében hatalmas lépést jelentett az Ugocsa mozi könyvtárrá alakítása, amiben Szatmári Istvánnénak is kulcsszerep jutott. A Böszörményi úti létesítményt ugyanis egyszerűen kinőtték, a rendelkezésre álló helyiségek alkalmatlanok voltak a többletfeladatok ellátására. Ekkor kérték az önkormányzat segítségét, amely a saját költségén 2005-ben elvégezte az átalakítást. Segített a főváros is, a kor követelményeinek megfelelően berendezte a bibliotékát. Ide költözött az addig külön épületben működő gyermekkönyvtár is.

„Bevezettük a számítógépes kölcsönzést, katalógusgépeket állítottunk üzembe, E-olvasótermet alakítottunk ki, a számítógépeket az olvasás szolgálatába állítottuk. Rendszeresen szervezünk Internet Fiestát, amelyen az újdonságokra hívjuk fel a könyvtárlátogatók figyelmét – sorolja Szatmáriné. – Elsősorban a kicsikre összpontosítva az elmúlt években számtalan új programot indítottunk, arra törekszünk, hogy azokat a gyerekeket is a könyvtárba szoktassuk, akik még nem tudnak olvasni. Ha ez sikerül, akkor biztosak lehetünk abban, hogy lesz jövője a könyvtárnak.”

Jó úton járnak, hiszen a fiatalok körében egyre inkább elharapódzó funkcionális analfabetizmus egyelőre elkerüli a Hegyvidéket. Az Ugocsa könyvtár olyan közösségi térként, egyben tudásközvetítő bázisként határozza meg magát, amely nyitott az emberek és a kultúra valamennyi ágára. Hogy ez valóban így van, arra bizonyíték, hogy ma az Ugocsa az egyik legnagyobb forgalmú budapesti bibliotéka. Ennek is köszönhető, hogy néhány éve megkapta az első osztályú minősítést, ami valamennyi ott dolgozó érdeme.

Cimkefelhő

adatbázisok | beiratkozási díj | biblioterápia | budapest | e-book | elektronikus könyvtár | előjegyzés | folyóiratok | használat | hosszabbítás | hírek | igénybevétel díjai | kiállítás | könyvtárközi kölcsönzés | mobil | nyitvatartás | statisztika | szociológia | tanfolyam | továbbtanulás | zene | álláshirdetés |

A weboldal fejlesztése a TÁMOP-3.2.4-08/1/KMR pályázat keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség