FŐVÁROSI SZABÓ ERVIN KÖNYVTÁR

Kérdése van?
Keressen minket!

| English | GYIK | Fórum

Menü

Főmenü » Könyvtáraink » Török utca 7-9. » Kerületünk emléktábláiból

Zsirai Miklós

2011-04-29 11:06:55


ZSIRAI MIKLÓS (1892-1955)
nyelvész, egyetemi tanár

Kerületünkben, a Bimbó út 10/a. sz. alatt élt.
Mihályiban született jómódú gazdálkodó családban. Az elemi iskolát szülőfalujában végezte el, majd 12 éves korától Sopronban, az Evangélikus Líceumban tanult. Megszerette a könyveket, tudományokat. Tagja lett az önképzőkörnek, verseket írt, fordított, szerette a biológiát, történelmet, irodalmat. A líceum gyorsíró körének jegyzője lett, valamint a „Soproni Gyorsíró” folyóirat társszerkesztője. (1910). Sikeres érettségi vizsgája után 1912-ben a Báró Eötvös József Collegium hallgatója lett, magyar- latin- görög szakon. Alapvizsgáit letéve, 1914-ben Finnországba utazott nyelvtanulás céljából. Pár hónap múlva kitört az I. világháború. Hazajött, katonai szolgálatra rögtön behívták, majd az orosz frontra vitték. 1915. márciusában hadifogságba esett. Öt évet töltött Szibériában. Megtanult oroszul, sőt tanulmányozta a zürjén (komi) nyelvet is. A Vöröskereszt segítségével sok szakkönyvhöz is hozzájutott a táborban. 1920-ban engedték szabadon, november végén érkezett Budapestre. Újra beiratkozott az egyetemre, ekkor már a nyelvészetet, finnugrisztikát és a szlavisztikát tanult. Egyetemi tanulmányait 1921-ben fejezte be, bölcsészdoktori címmel. 1924-ben kinevezték az Eötvös Collegium tanárává, majd 1929-ben a budapesti tudományegyetem Nyelvészeti Tanszékének professzora lett. Legendásan jó előadó volt, előadásait zsúfolásig megtelt termekben tartotta. 1932-ben az MTA levelező, 1945-ben, pedig rendes tagja lett. 1932-1936 között szerkesztője volt a „Magyarosan” című, nyelvművelő folyóiratnak. 1935-től 1953-ig a Nyelvtudományi Közlemények szerkesztője volt. A háború elöl szülőfalujába menekült Országh László kollégájával együtt. Budapest ostroma alatt lakása, értékes könyvtára megsemmisült. A háború után két évig az egyetem Trefort utcai gyakorló gimnáziumának egyik helységében lakott. A háború után kinevezték az Országos Köznevelési Tanács igazgatóságába. Az 1950-es évek elején rádióműsorban, a „Nyelv és rádió” címmel népszerűsítette a magyar nyelvet. (Előadásait 1995-ben Fábián Pál rendezte sajtó alá.) Az 50-es évek elején egészsége megromlott, egyre inkább kiábrándult a közéletből és a politikából is. Hiába állt ki nemzetközi hírű kollégáiért, internált rokonaiért, nem tudott segíteni az embereken.
1955. szeptember 9-én halt meg Budapesten, súlyos betegen.

Díjai, elismerései:
Sámuel-díj (1923),
Sámuel-Kölber-jutalom (1928),
MTA nagyjutalom a „Finnugor rokonságunk” című könyvéért (1939),
Kossuth-díj (1949),
Magyar Népköztársasági Érdemrend IV. fokozata (1950),
Mihályi Község Díszpolgára (posztumusz) (1998),
Több magas finn és észt tudományos és állami kitüntetést kapott
Emlékét Budapesten és Mihályiban utcanév és emléktábla őrzi.
A Magyar Nyelvtudományi Társaság 1998 óta kétévenként Zsirai Miklós-díjat ad ki, melyet a tudós lánya alapított.
2005-ig iskola viselte nevét Óbudán, melyben emlékszoba is be volt rendezve a tudós személyes tárgyaiból. Az iskola bezárása után az emlékszoba tárgyai az MTA Nyelvtudományi Intézetében kialakított Zsirai-emlékszobában kaptak helyet.(Budapest, VI. Benczúr utca 33.)

Cimkefelhő

adatbázisok | beiratkozási díj | biblioterápia | budapest | e-book | elektronikus könyvtár | előjegyzés | folyóiratok | használat | hosszabbítás | hírek | igénybevétel díjai | kiállítás | könyvtárközi kölcsönzés | mobil | nyitvatartás | statisztika | szociológia | tanfolyam | továbbtanulás | zene | álláshirdetés |

A weboldal fejlesztése a TÁMOP-3.2.4-08/1/KMR pályázat keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség