FŐVÁROSI SZABÓ ERVIN KÖNYVTÁR

Kérdése van?
Keressen minket!

| English | GYIK | Fórum

Menü

Főmenü » Könyvtáraink » Török utca 7-9. » Kerületünk emléktábláiból

Mérei Ferenc

2011-04-29 11:16:04



Mérei Ferenc (1909-1986)

pszichológus, pedagógus


Bp., II. kerületi lakos volt. Nevét emléktábla őrzi a Pasaréti út 36.számú ház falán.
Szülei fényképészek voltak. Édesapja korán meghalt, édes- anyja még kétszer ment férjhez. Öten voltak testvérek a három há- zasságból.
A fiatal Mérei jó fejű, eleven gyerek volt. A középisko- lát öt különböző gimnáziumban végezte el. A sikeres érettségi után azonban, a a numerus clausus miatt, magyar egyetemre nem vették fel. Párizsba ment tanulni. Előbb műszaki tudományokat, statisztikát hallgatott, majd bölcsész lett, filozófia, szociológia, pszichológia és pedagógia szakos tanári diplomát szerzett.
Még Magyarországon, Kassák Lajos irodalmi avantgárd körében kapcsolatba került a munkásmozgalommal. Belépett a magyar szociáldemokrata és (illegális) kommunista, majd a legális francia kommunista pártba is. Tevékenységéért letartóztatták, kiutasították, titokban tér vissza Franciaországba.
Az egyetem elvégzése után, 1934-ben, friss diplomásként tért haza, de állást nem kapott, így Állami Gyermeklélektani Intézetben dolgozott, fizetés nélküli pszichológusként 1938-ig, majd 1940-ig a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Szoni Lipót gyógytani laboratóriumában dolgozott. Fizetést itt sem kapott, ezért nyelvtanításból élt. Aztán a Patronázs Egyesület ambulanciáján alkalmazták.
Tanulmányokat, könyvet írt, közben nőül vette kolléganőjét, Molnár Veronikát. 1942-ben behívták munkaszolgálatra. Két év múlva sikerült átszöknie a fronton. Ekkor, a háború végéig, fegyverrel harcolt üldözői ellen. A béke helyreállása után visszatért a katedrára. A Pedagógiai Főiskola és az Eötvös Kollégium tanára volt. Közben tanulmányai, könyvei jelentek meg.
1956-ban az ELTE tanáraként, az Egyetemi Forradalmi Diákbizottság egyik vezetőjének választották, amiért 1958-tól 5 évet töltött börtönben. Szabadulása után az Országos Ideg- és Elmegyógyászati Intézetben megalakította a Pszicho-diagnosztikai Laboratóriumot, ahol számos nemzedéket tanított.
A Klinikai Pszichológiai Laboratórium vezetőjeként ment nyugdíjba, 1976-ban.
Élete végéig dolgozott tanulmányain. 1978-ban az MTA irodalompszichológiai munkabizottságának elnökévé választották.
1981-ben részt vett a forradalom történetét tárgyaló, több hónapon át tartó illegális kerekasztal-beszélgetésen.
Gazdag életműve máig a pedagógia főiskolák tananyaga.

Díjai:
Kossuth-díj (1949)
Ranschburg Pál emlékérem (1982)

Cimkefelhő

adatbázisok | beiratkozási díj | biblioterápia | budapest | e-book | elektronikus könyvtár | előjegyzés | folyóiratok | használat | hosszabbítás | hírek | igénybevétel díjai | kiállítás | könyvtárközi kölcsönzés | mobil | nyitvatartás | statisztika | szociológia | tanfolyam | továbbtanulás | zene | álláshirdetés |

A weboldal fejlesztése a TÁMOP-3.2.4-08/1/KMR pályázat keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség