FŐVÁROSI SZABÓ ERVIN KÖNYVTÁR

Kérdése van?
Keressen minket!

| English | GYIK | Fórum

Menü

Főmenü » Könyvtáraink » Központi Könyvtár » Budapest Gyűjtemény » Kiállítások

Budapest, a Duna gyöngye
Magyarország fővárosa a két világháború között

2011-06-22 23:10:00

A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának vendégkiállítása 2005. tavaszán

Budapest a 19. század utolsó harmadában hatalmas fejlődésen ment át. Az 1873-ban három város, Pest, Buda és Óbuda egyesüléséből létrejött, mintegy 300 ezer lakost számláló település 1910-re már mint elegáns, milliós metropolisz állt az európai városok sorában. Ez idő alatt alakult ki az a városszerkezet, épültek meg azok a városképi jelentőségű középületek, hidak, melyek a mai napig meghatározzák Budapest arcát.

A 19-20. század fordulójának szinte töretlen fejlődésével, optimista személetével, a haladásba vetett hitével szemben a két világháború közötti korszak Budapestjének élete súlyos örökséggel terhes: évekbe telt, míg az első világháború és a két forradalom ütötte sebeket kiheverte. Ám ezek alatt az évek alatt bebizonyosodott, hogy a városegyesítést követő időszak káprázatos fejlődése modern, életerős európai nagyvárost szült, hibáival együtt is jól használható, építészetileg is értékes terekkel és városszerkezettel, jól működő infrastruktúrával és a világvárosi karakter elengedhetetlen vonásával, az élet egyéni, más városéval össze nem téveszthető ízével. Az 1920-as évek végére a főváros ismét a virágzás képét mutatta. Fürdőivel, mindig zsúfolt kávéházaival, éttermeivel, mulatóival, pezsgő kulturális életével, elegáns üzleteivel és luxusszállodáival a nemzetközi turizmus egyik kedvelt célpontja lett. "Budapest, a Duna gyöngye", "Budapest, fürdőváros" - a korszak idegenforgalmi szlogenjei. Az első világháború után történelmi városainak nagy részét elvesztett ország számára a főváros az életerő szimbóluma lett. A századfordulón kialakult alapvetően historizáló stílusú városkép a két világháború között lényegesen nem változott. Az internacionális, strukturalista építészet főként az ekkor kiépülő városrészekben - az Újlipótvárosban, a Lágymányoson, a budai villanegyedekben hozott létre maradandó alkotásokat. A városi utca képét azonban szembetűnően megváltoztatta a modern közlekedési eszközök - villamosok, autóbuszok, gépkocsik - tömeges megjelenése, a közterületek elektromos világítása, a fényreklámok, a kereskedelem és a vendéglátás új formái, az áruházak, eszpresszók, bárok, gyorséttermek elterjedése.

Jalsovszky Katalin-Tomsics Emőke

  • Nyitvatartás
    Fontosabb elérhetőségek

  • Információs lap

  • Cimkefelhő

    adatbázisok | beiratkozási díj | biblioterápia | budapest | e-book | elektronikus könyvtár | előjegyzés | folyóiratok | használat | hosszabbítás | hírek | igénybevétel díjai | kiállítás | könyvtárközi kölcsönzés | mobil | nyitvatartás | statisztika | szociológia | tanfolyam | továbbtanulás | zene | álláshirdetés |

    A weboldal fejlesztése a TÁMOP-3.2.4-08/1/KMR pályázat keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.
    Nemzeti Fejlesztési Ügynökség