FŐVÁROSI SZABÓ ERVIN KÖNYVTÁR

Kérdése van?
Keressen minket!

| English | GYIK | Fórum

Menü

Főmenü » Könyvtáraink » Központi Könyvtár » Budapest Gyűjtemény » Kiállítások

Kertvárosi üzenet

2011-06-22 22:34:00

A 2005. május 3-ától látogatható kiállítás Rákosszentmihály, Mátyásföld, Cinkota, Sashalom és Árpádföld gazdag építészeti örökségét mutatta be.

A kiállítás ajánlójából idézünk:
"Vajon ismerhetjük-e igazán Budapestet, ha nem láttuk még Mátyásföld és Rákosszentmihály száz éves villáit, ha sohasem jártunk Cinkota és Sashalom nyomokban falusias, de főképp kertvárosi vonásokat őrző utcáin? Kukkantsunk ki a város közepéről e kies tájra! A gödöllői HÉV helyett először egy színpompás fényképkiállítás is megteszi, mely május 3-án, 17 órától látható a Budapest Gyűjteményben. A tárlaton több mint 50 tablón mintegy 350 archív és mai fotó mutatja be a XIX. század végétől napjainkig Rákosszentmihály, Mátyásföld, Cinkota, Sashalom és Árpádföld építészeti örökségét. A múltat főleg régi képeslapok, a mai állapotokat pedig a közelmúltban készült szisztematikus fotódokumentáció tárja a látogatók elé. Tulajdonképpen vándorkiállításról van szó, a helyi közönség a múlt ősszel Maconkai Orosz László Galériában láthatta – akkor Ráday Mihály városvédő és Szabó Lajos Mátyás polgármester megnyitóját követően. Az egyes városrészek – a korábbi falvak – anyagából készült kisebb válogatások a környék iskoláiba is eljutottak. A „Kertvárosi üzenet. A XVI. kerület építészeti öröksége” című összeállítást anyagát Lantos Antal helytörténész és Tóth Miklós kerületi főépítész gyűjtötte. Nekik köszönhetjük a házak históriájának feltárását is. A mai felvételeket Széman Richárd készítette. Munkájukat a „helyiérdekű hazafiakat” (magyarul a lokálpatriótákat) egyesítő Otthonunk a XVI. kerület Egyesület és a XVI. Kerületi Önkormányzat támogatatta.
A tárlat a Budapest Gyűjtemény két évvel ezelőtt útra indított Városmustra című sorozatának újabb darabja. A sorozat célja, hogy a főváros kerületi gyűjteményeiben rendezett sikeres helytörténeti kiállításokat újabb közönségréteg számára tegyük elérhetővé. Eddig az angyalföldi és a ferencvárosi helytörténeti gyűjtemények mutatkoztak be szép sikerrel. E kiállítások valójában adaptációk. Részben a sajátos bemutatóhely – egy élő várostörténeti könyvtári olvasóterem – viszonyaira igazított változatok, részben e gyűjtemény darabjaival – könyvekkel, plakátokkal, kisnyomtatványokkal kiegészített – új összeállítások.

Az érdem azonban mindenkor a helyi muzeológusoké, helytörténészeké, lokálpatriótáké. Még inkább érvényes ez a XVI. kerület esetében, ahol nincs önálló helyismereti gyűjtemény, de mint a példa mutatja, komoly elszánás van arra, hogy feltárják, dokumentálják és bemutassák lakóhelyük múltját, máig élő és újjászülető értékeit. Budapest egyáltalán nem homogén település. Közigazgatási rendszere napjainkban komoly viták tárgya, döntéshozási rendszerének tagoltsága számos érdekkonfliktus forrása. Abban azonban sokan egyetértenek, hogy az épített örökség hordozta helyi színek megőrzése, helyreállítása hasznára van mind a szűkebb, mint a sokféleségben rejlő értékekre nyitott tágabb közösségnek is. Különösen igaz ez az olyan kerületekre – a XVI. kerület ilyen – amelyek még világosan láthatók a korábbi falvaknak, kertvárosoknak a nagyvárostól eltérő karakterjegyei. E vonások felmutatását és a bennük rejlő lehetőségek számbavételét célozta az a fotódokumentáció és helytörténeti kutatás, amelynek eredményeit most megosztjuk a könyvtárba járó közönséggel is."







A XVI. kerület történetéről írták a kiállítás összeállítói
"Budapest XVI. kerületét 1950. január 1-jével négy nagyközségből – a falu jellegű 900 éves Cinkotából, a belőle önállósult, munkások lakta Sashalomból, a többségében gazdag villákból álló Mátyásföldből, valamint a közel 600 éves Rákosszentmihályból – hozták létre. Cinkota egy-két rövidebb időszakot kivéve mindig lakott volt, míg Szentmihály 1540 körül elnéptelenedett és csak a XIX. század második felében települt be újból. Mátyásföld 1887-től, Sashalom a XX. század fordulóján alakult ki. Földrajzilag a kerület a Gödöllői-dombság és a Pesti-síkság találkozásánál a Szilas-patak két oldalán terül el. A települések szerkezetét és épületeinek jellegét történelmi múltuk, mindenekelőtt a XIX. és a XX. század fordulójának parcellázási és építészeti elvei alakították ki. Cinkotán jellemzően fennmaradt a XVIII. században kialakult némileg szabálytalan, itt-ott kicsit kanyargó útvonalvezetés, míg a többi település parcellázását megközelítőleg észak-déli, valamint kelet-nyugati, mérnökileg szabályozott rendszerben alakították ki. Mátyásföldön 900–600 négyszögöl területű villatelkeket, Sashalmon a munkások számára megvásárolható 150–100 négyszögöl területű, Szentmihályon pedig 300–200 négyszögöl területű jellegzetesen kispolgári épületek építésére alkalmas telkeket alakítottak ki. Távolabbi múltunkból csak egy-két épületünk áll ma is. Mohács előttről egyedül a cinkotai evangélikus templom maradt fenn, melynek alsó nyugati részét a XI. század második felében építették, majd többször átalakítva és bővítve nyerte el mai alakját. Szintén Cinkotán találhatjuk az 1747-ben épített barokk katolikus templomot, valamint az Alsómalomnak a XVIII. század közepe táján épített molnárházát és a magtárat. 1950-ben a kerülethez csatolt részen áll az 1796-ban épített Festetich-kastély műemlék épülete. Több épület élvez fővárosi védettséget. Így az Árkay Aladár által tervezett református templom, a Baross Gábor utcai lakóház és a rákosszentmihályi Krajcsovich-kastély, valamint több villaépület Ó-Mátyásföldön. Építészeti örökségünk döntő többsége a XIX. század végéről, valamint a XX. század elejéről származik. Cinkotán az 1699-ben betelepített szlovák lakosság néhány tornácos háza maradt meg. Mátyásföldön jellemzően zárt egységet képez a mintegy 100 fennmaradt, döntően eklektikus és néhány szecessziós villa a fasorokkal övezett széles utakkal. Addig, míg Mátyásföldön mindössze három-négy középület található ebből az időből, Rákosszentmihályon a korabeli középületek száma meghaladja a húszat a korai betelepülésből és annak közigazgatási helyzetéből adódóan. Itt az elég nagyszámú villa elszórtan, viszonylag kis telkeken maradt fenn. Szentmihály a XIX. század végi nyaraló jellegéből és népességéből adódóan a vendéglők községe volt, számuk meghaladta a harmincat. A kerületünkben lévő épületek döntő többségét helybeli építőmesterek tervezték és építették fel. Közülük Mátyásföldön kiemelkedő volt Paulheim József és Ferenc, valamint Weninger Ferenc, Rákosszentmihályon pedig Szabó József és Payer Willibád.
A régi épületek megőrzése érdekében az Önkormányzat rendeletében rögzítette a városképi jelentőségű épületeket és oklevéllel köszöni meg azok eredeti formájában történő felújítását."

  • Nyitvatartás
    Fontosabb elérhetőségek

  • Információs lap

  • Cimkefelhő

    adatbázisok | beiratkozási díj | biblioterápia | budapest | e-book | elektronikus könyvtár | előjegyzés | folyóiratok | használat | hosszabbítás | hírek | igénybevétel díjai | kiállítás | könyvtárközi kölcsönzés | mobil | nyitvatartás | statisztika | szociológia | tanfolyam | továbbtanulás | zene | álláshirdetés |

    A weboldal fejlesztése a TÁMOP-3.2.4-08/1/KMR pályázat keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.
    Nemzeti Fejlesztési Ügynökség