FŐVÁROSI SZABÓ ERVIN KÖNYVTÁR

Kérdése van?
Keressen minket!

| English | GYIK | Fórum

Menü

Főmenü » Könyvtáraink » Központi Könyvtár » Budapest Gyűjtemény

Legértékesebb régiségünk itáliai útja

2008-11-27 15:16:15

Csaknem százezer látogató tekintette meg a ferrarai Castello Estenseben a Louvre és az Ermitázs műtárgyai társaságában kiállított Zichy-kódexet.

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár ma inkább széles közönségigényeket kielégítő közkönyvtárként ismert, kevésbé tudott, hogy gyűjteménye gazdag régiségekben, ritkaságokban is. Legbecsesebb unikuma a Zichy-kódex néven számon tartott, velencei eredetű, a 15-16. század fordulóján keletkezett olasz nyelvű papírkódex. A rajz- és szöveggyűjteményt Zichy Jenő (1837-1906) politikus, jeles utazó és Ázsia-kutató más gyűjteményeivel együtt végrendeletileg hagyta a fővárosra. Az örökhagyó döntésébe a családtagok nem egykönnyen törődtek bele, a könyv csak kínos pereskedés után, 1911-ben került a könyvtárba. A Zichyek 1841-ben vagy 1842-ben jutottak hozzá; egy nevezetes, de kézirat-hamisításairól is ismert régiséggyűjtőtől, bizonyos Literáti Nemes Sámueltől vásárolták. Korábban valószínűleg a velencei S. Andrea del Litore karthauzi kolostor őrizte.


Literáti Nemes Sámueltől egy bejegyzés olvasható a kötetben: "Ezen ritkaság nekem úgy ajánltatott, mint Corvin királyunk építőmesterének egykori tulajdona." Lelke rajta, talán így is hitte. A kódexnek azonban – sajnos – nincs közvetlen köze Mátyás királyhoz. A kutatók több kéz nyomát is felfedezték a lapokon. A legtöbb feljegyzést és rajzot Angelo dal Cortino (1462-1536), a velencei köztársaság vízszabályozó hivatalának rajzolója és földmérője készítette.

A kódex gazdag ecset- és tollrajzokban. Ezek többnyire római kori emlékek után készített építészeti részleteket ábrázolnak. A különféle tárgyú bejegyzések az irodalomtörténészek és az építészettörténészek számára is érdekességeket tartalmaznak.

Az irodalmárok számára azért csemege, mert Angelo dal Cortivo e lapokra közel háromszáz velencei olasz dialektusban írt szerelmi és politikai olasz költeményt jegyzett le; szonetteket, dalokat, névtelen vagy ismert olasz költők másutt fel nem lelhető műveit. Ezek jó részéről a későbbi tulajdonosok sem tudhattak, mert a verseket rájuk ragasztott metszetlapok takarták. A metszeteket 1914-ben restaurátorok eltávolították, és azokat ma a Szépművészeti Múzeum őrzi.


Az utóbbi években inkább az építészettörténészek fedezték fel maguknak a kéziratot. A kódexben található ugyanis egy nagyobb építészetelméleti értekezés, amiről újabban fedezték fel, hogy Francesco di Giorgio Martini traktátusának egy változata. A sienai származású Francesco di Giorgio (1439-1502) igazi renszánsz egyéniség volt, építész, festő, szobrász és katonai mérnök. Nevéhez fűződik az urbinói hercegi palota építése is. Az összes Itáliában található antik emlék feldolgozását tervezte, és ennek számos emléke fennmaradt a torinói Bibl. Saluzziana és a firenzei Uffizi rajzgyűjteményeiben is, és ezért van kódexünkben számtalan antik párkány, lábazat, fríz, oltár stb. rajzolata. De látható a kötetben egy korabeli fűtőberendezés ábrázolása is.


A kódex féltett kincs, csak nagy ritkán kerül bemutatásra. Idén tavasszal azonban csaknem százezer látogató csodálhatta meg a ferrarai Castello Estenseben. A hírek szerint rendkívül sikeres kiállítás a várost egykor uraló Este-család udvartartásának reneszánsz pompáját és Alfonso d’Este egykori szobrászának, Antonio Lombardonak (1456-1516) a munkásságát idézte fel. A kódex többek közt a Louvre és az Ermitázs műtárgyai között szerepelve illusztrálta az ókori minták hatását a reneszánsz alkotóira.

A kiállítás honlapja

  • Nyitvatartás
    Fontosabb elérhetőségek

  • Információs lap

  • Cimkefelhő

    adatbázisok | beiratkozási díj | biblioterápia | budapest | e-book | elektronikus könyvtár | előjegyzés | folyóiratok | használat | hosszabbítás | hírek | igénybevétel díjai | kiállítás | könyvtárközi kölcsönzés | mobil | nyitvatartás | statisztika | szociológia | tanfolyam | továbbtanulás | zene | álláshirdetés |

    A weboldal fejlesztése a TÁMOP-3.2.4-08/1/KMR pályázat keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.
    Nemzeti Fejlesztési Ügynökség