FŐVÁROSI SZABÓ ERVIN KÖNYVTÁR

Kérdése van?
Keressen minket!

| English | GYIK | Fórum

Menü

Főmenü » Könyvtáraink » Központi Könyvtár » Budapest Gyűjtemény

Irodalom a kertben – kert a Belvárosban

2005-05-12 08:02:09

"Van kertcentrikus világnézet? Azt hiszem, van. Ha a világ vadon, mindegy, melyik pontját nevezzük ki közepének. Az emberi valóságok közepe éppúgy lehet a könyvtár, mint a kert." (Lénárd Sándor: Egy nap a láthatatlan házban)

Kis magyar irodalmi herbárium címmel rendhagyó kiállítás nyílt a Petőfi Irodalmi Múzeum kertjében. Azaz a Károlyi-kert egy kisebb szegletében. Jó alkalom ez számunkra, hogy szót ejtsünk e kert történetéről is.


A múzeum munkatársai igazán kellemes kiállítóteret nyertek így maguknak, és egyáltalán nem utolsósorban nekünk, látogatóknak. A múzeum udvara május elejétől néhány hétre vers-kertté alakult, ahol virágzó gesztenyefák alatt üldögélve, virágok, cserjék között sétálva növényeket szagolhatunk, rímeket ízlelhetünk.

Az irodalom és a kert, költők és írók így kapcsolódnak össze a növényekkel, virágokkal-fákkal-bokrokkal, a (z éppen nem) virágzó mandulafácskától, a "természet vadvirágán" (Petőfi Sándoron) át, a bodzafáig – Ottlik Gézáig.

A Károlyi-kert egyike a pesti Belváros kevés kertjeinek. Ez az egyik legrégebbi zöld terület a fővárosban, amely mindig is a pestiek egyik kedvelt helye volt. Bonfini leírása alapján feltételezhetjük, hogy már Mátyás uralkodása idején volt egy kert a "pesti mezőn", valahol a Magyar utca környékén, amely szépségében vetekedhet a budai királyi palota kertjével. Még a későbbi várostérképeken is jól látszik, hogy a park területe sokáig beépítetlen maradt. Évszázadok múltán, 1744-ben találkozhatunk újra a kert említésével, amikor Patachich Gábor vásárolta meg a telken levő palotát, "melynek telekrajza ekkor a kerttel együtt a korábbi szabályos négyszöggel szemben szabálytalan alakúvá vált".

1775 februárjában Károlyi Antal gróf a megáradt Duna elől menekülő emberek előtt megnyitotta a palotáját és annak kertjét. Az 1770-es években a Károlyi-család kérésére több terv is született a kert átépítésére. A tervekben éppúgy szerepel fasor, díszkert, mint veteményes, az 1780-ra átépített palota kertjében még "övegház" is. Janits György tervei alapján folytatódott a kert átépítése, az impozáns fasor, a lugasok, a hangsúlyos helyen levő zöldségesek mellett helyet kapott még egy kuglipálya is. Így a 18. század végére elkészült Pest egyik legszebb magánpalotája és annak impozáns kertje.

A szabadságharc bukása és Károlyi György szabadulása után csak sokára olvashatunk újra a kertről. Az újjáéledő Károlyi-kert főépítésze Kopál József lett, aki híres volt "nemes, ízléses, alapos képzettségű virágrendezői tehetségéről".

Vajda Viktor leírásának részlete 1880-ból:
"Mily sivár lenne e hely kert nélkül? A görbén kanyargó Magyar utcza lakhatatlan volna, de a grófi kert felvidítja, beillatozza a környéket.
Egyszer már azt rebesgették, hogy a grófi család elhányatja onnan a falakat és vasrácsozattal különzi el a kertet az utczától. Mily gyönyörűség kínálkozott volna a Czukor, s a Magyar utca lakóinak! El se merjük képzelni!
De jó, hogy meg van legalább a kert, s éppen mivel a Károlyi grófoké, biztosítva vagyunk arról is, hogy egyhamar be sem építik!
Minő jótékonyság is e piciny oáz e parányi park az épületcsoportok, a faltömegek, kémények, ház fedelek, csatornák és légszesz hálózatok közepette. A kit jó csillaga hoz erre, bizonyosan kap az alkalmon és mohón veszi magába a kertbül áradó illat özönt."

Meg kell még említenünk a kert sporttörténeti érdekességét is: itt építették fel Pest sorrendben harmadik teniszpályáját.

1919-ben Károlyi Mihály megnyitotta kertjét a főváros közönsége előtt.

1928-ban a főváros képtár céljára megvásárolta a palotát. Átépítésére terveket készítettek, 1931-32-re elkészült a kertészeti rendezés is.

Budapest ostroma nagy kárt okozott a kertben. Az első helyreállítási munkák alkalmával szabadtéri hangversenyek céljára kialakított részt hoztak létre. Az 1960-as évektől kezdve a Károlyi-kert nem éppen a legszebb arcát mutatta, az egyre ritkuló növények és ezzel párhozamosan terjeszkedő aszfalt jellemezte. A metróépítkezés idején felvonulási területként funkcionált. A Károlyi-kert sokáig a zeneszerető budapestieknek adott otthont, langyos nyári estéken szabadtéri koncerteket rendeztek itt.

Azt utóbbi években azonban újra (közel) régi fényében ragyog, egyike a legszebben fel- és megújított belterületi parkoknak a fővárosban.

/Kiss Bori/

  • Nyitvatartás
    Fontosabb elérhetőségek

  • Információs lap

  • Cimkefelhő

    adatbázisok | beiratkozási díj | biblioterápia | budapest | e-book | elektronikus könyvtár | előjegyzés | folyóiratok | használat | hosszabbítás | hírek | igénybevétel díjai | kiállítás | könyvtárközi kölcsönzés | mobil | nyitvatartás | statisztika | szociológia | tanfolyam | továbbtanulás | zene | álláshirdetés |

    A weboldal fejlesztése a TÁMOP-3.2.4-08/1/KMR pályázat keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.
    Nemzeti Fejlesztési Ügynökség