FŐVÁROSI SZABÓ ERVIN KÖNYVTÁR

Kérdése van?
Keressen minket!

| English | GYIK | Fórum

Menü

Főmenü » Könyvtáraink » Központi Könyvtár » Budapest Gyűjtemény

A pesti színjátszás hajnala

2013-02-27 15:52:14

Kétszáz éve nyílt meg a Pesti Német Színház, százhetvenöt éve pedig a Pesti Magyar Színház, a Nemzeti elődje. A kettős évfordulóra kiállítás emlékezik a Budapest Gyűjtemény olvasótermében.

Mindkét intézmény nagy szerepet játszott a 19. századi Magyarország szellemi ébredésében, a sokáig kétnyelvű főváros kulturális szerepének megerősödésében és társas életének kibontakoztatásában. Épületeik Pest akkor formálódó klasszicista városképének hangsúlyos elemei voltak. Mára nyomuk sem maradt, helyükön ezredfordulós ízlésű üveg-fém épületek magasodnak.Kiállításunkon korabeli ábrázolásokon ismét láthatók az eltűnt játékszínek. Régi képek mutatják a kor neves teátristáinak arcvonásait, színlapok, metszetek és illusztrált kották dokumentálják az előadásokat. Körben a falak viszont a közelebbi múltat idézik: gyűjteményünkből ezúttal olyan plakátokat válogattunk, amelyek az ezerkilencszázhetvenes, -nyolcvanas években hirdették a budapesti színházak előadásait, és egyéni, kísérletező grafikájukkal ma is érdeklődést kelthetnek.
A Pesti Német Színház

Kétszáz évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit a Pesti Német Színház az akkori Színház, mai Vörösmarty téren. A színházat a tér keleti, város felőli telkén építették fel, a Duna felőli oldalára tervezték megépíteni a Redout-ot, azaz a Vigadót. Bár előzetesen több terv készült az épülethez, a tervezést végül Johann von Amann bécsi udvari építészre és a kivitelezés vezetését pedig Pollack Mihályra bízták. 1812. február 9-én tartották meg a nyitóelőadást. A bemutatón a korabeli színházi világ egyik legnevesebb drámaírójának, August von Kotzebue-nak két darabját játszották, a művek megzenésítésre pedig Ludwig von Beethovent kérték fel. A klasszicista stílusú, zömök épület kívülről látványos megoldásokat mutatott. A homlokzat párkányán körben Klió, Euterpé, Terpsychore és Polihymnia, míg a főbejárat felett Thalia, Melpomené és Kalliopé allegorikus szobrai voltak elhelyezve. A színházépület tágas belső nézőtere azonban már egyszerűbb volt, a gyenge világítás miatt ridegnek tűnt, a kényelmet is kevésbé szolgálta és az akusztikáját is kifogásolták. A bejutást szűk közlekedési folyosók nehezítették. Nem volt fűtés, ki-be járt a huzat. Télen nagykabátban és bundában fagyoskodtak a nézők. A korabeli lapokban említett köztisztaság is megoldatlan volt. A német színház repertoárjába Shakespeare, Schiller, Goethe, Victor Hugo, Lessing művei mellett a kor divatos szerzői is beletartoztak. A teátrum közönséget leginkább vonzó műfaja az opera volt, zenei palettáját többek között Rossini és Mozart művei színesítették. A színház ebben az épületben 35 évig működött. 1847. február 2-án, az utólag szerelt fűtés hibája miatt, leégett. A helyreállítás után még néhány hónapot játszottak, végül 1849-ben végleg lebontották.
Ezután 1853. május l-jén, az Újvásártéren (ma Erzsébet tér) állítottak fel egy kerek formájú, 1500 főt befogadni képes színházat, a Noth-Theatert. Ebben a színházépületben 1870. április 9-én játszottak utoljára, az év júniusában ezt is lebontották. Harmadjára 1869-ben a Gyapjú (ma Báthory) utcában emeltek új épületet a német színház számára, a mai 24-es számú ház helyén. Ennek a háznak a sorsa is szerencsétlenül alakult, 1889. december 20-án ez is leégett.
1867-ben a Német Városi Színház romjainak helyén bérház és bazár építésére írtak ki pályázatot. 1873-ban Linzbauer István tervei szerint neoreneszánsz stílusban felépítették Haas Fülöp áruházát, ami a második világháborúban súlyosan megsérült, 1959-ben lebontották. Helyére 1971-ben Hübner Tibor és Tallós Elemér ORI-irodaházát építették fel, ma már ez sem áll. 2008 óta egy Fazekas György tervezte modern iroda- és üzletház áll az egykori német színház helyén.

A Pesti Magyar Színház

A Pesti Magyar Színház (a Nemzeti Színház elődjeként), 175 évvel ezelőtt, 1837-ben nyílt meg a Múzeum körút és a Kerepesi, mai Rákóczi út sarkán.
Egy magyar nyelvű kőszínház alapításának terve azonban már jóval korábban, az 1800-as évek elejétől érlelődött, míg végül Földváry Gábor Pest vármegye alispánja és a megye közönsége karolta fel az ügyet és teremtette meg az alapítás anyagi feltételeit. A színház alapkövét, a Grassalkovich Antal által adományozott telken, 1835-ben rakták le. Az egyemeletes, klasszicista stílusú színházépület, melyet Zitterbarth Mátyás tervezett, végül 1837. augusztus 22-én nyitotta meg kapuit a közönség előtt.
A Pesti Magyar Színház első igazgatója Bajza József volt. A teátrum, amely drámát és operát egyaránt játszott, a kor legnevesebb színészeit és zeneszerzőit (például Megyeri Károly, Déryné Széppataki Róza, Laborfalvi Róza, Lendvay Márton, Fáncsy Lajos, Egressy Gábor, Erkel Ferenc) szerződtette. A nyitóelőadáson Vörösmarty Mihály Árpád ébredése című előjátékát és Eduard von Schenk Belizár című operáját játszották. Az 1840. évi országgyűlésen a tekintetes karok és rendek úgy határoztak, hogy a színház az egész nemzeté legyen, ennek megfelelően nevét is Nemzeti Színházra változtatták és kivették a vármegye fennhatósága alól. A színház épületét 1875-ben Szkalnitzky Antal tervei alapján jelentősen átépítették: egy emelettel bővítették és műhelyeket, színészlakásokat építettek hozzá. A dinamikusan fejlődő Pest város szívében álló Nemzeti Színház épülete azonban bő harminc év múlva olyannyira tűzveszélyessé vált, hogy 1908-ban bezárt, épületét pedig 1913-14-ben lebontották. 1908-tól a Blaha Lujza téren várta közönségét, 1964-ben azonban ezt is lebontották. 1966 és 2000 között a Hevesi Sándor téren álló színházépület adott otthont a Nemzeti Színháznak, végül 2002. március 15-én nyitotta meg kapuit az újonnan emelt színházépület a Duna partján kialakított új kulturális negyedben.
A Pesti Magyar Színház épületének egykori helyén napjainkban az 1991-ben épült East-West Business Center irodaháza áll.

  • Nyitvatartás
    Fontosabb elérhetőségek

  • Információs lap

  • Cimkefelhő

    adatbázisok | beiratkozási díj | biblioterápia | budapest | e-book | elektronikus könyvtár | előjegyzés | folyóiratok | használat | hosszabbítás | hírek | igénybevétel díjai | kiállítás | könyvtárközi kölcsönzés | mobil | nyitvatartás | statisztika | szociológia | tanfolyam | továbbtanulás | zene | álláshirdetés |

    A weboldal fejlesztése a TÁMOP-3.2.4-08/1/KMR pályázat keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.
    Nemzeti Fejlesztési Ügynökség