FŐVÁROSI SZABÓ ERVIN KÖNYVTÁR

Kérdése van?
Keressen minket!

| English | GYIK | Fórum

Menü

Főmenü » Könyvtáraink » Dagály u. 9. » Regényes dalok

Csörsz István: Elhagyott a közérzetem

2011-12-01 09:49:21

" Requiem "

Részlet a könyvből:

"Volt egy aranyos barátnőm, és vagy harminc srác odajött. Tetszett nekik a lány, és zaklatták, szóval zavarba ejtették, meg minden, szemeztek vele. Közben arra lyukadtak ki, ha nem engedem őt el, akkor levernek. Késsel, borotvával fenyegettek. Ez egy punktársaság volt. Érdre akartak lemenni, de nem tudtak csajt szerezni, és az én nőmet szúrták ki. Akkor ismerkedtem meg vele, és úgy gondolták, jó lesz nekik. Addig dumáltak, amíg a lány megunta, jó, menjünk. Magyaráztam neki, hogy rosszat csinálnak neked, nem hitte el. Amikor találkoztam vele két hét múlva, azt mondja, igazad volt. Próbáltam meggyőzni, hogy bízzál bennem, hiába vagyok akármilyen vad szerelésben, az még nem jelenti azt, hogy én olyan vad vagyok, mint ők. Elég az hozzá, hogy megerőszakolták. Megutáltam azt a bandát, és máig is keresem őket, kik voltak. Egyikkel már találkoztam, annak megmagyaráztam, hogy mekkora bunkó, mert mi ilyet nem csinálunk. Ha nem jön el velem a lány, akkor nem verem le, és nem megyek rá kajakra. Finomsággal többet elérek nála, mint ti durván. Eljön annak az ideje, amikor már megkedvel és szimpatizál, csókolózás, miegymás. Máig is tisztelem azt a lányt, találkozom vele, és nagyon örült neki, hogy velem összejött, több mindent akart még velem beszélni, de közbejöttek neki ezek a bunkók. Bunkó punkok. Erről ennyit. Tüskés a hajuk, befestik, láncot tesznek a dzsekijükre, hogy fényes legyen, feltűnő. Kiteszik a jelvényt magukra, Sex Pistols, meg B-52. Én, Mexikó, nem tartom helyesnek, hogy kifessék a szájukat a nők feketére. Meg akart csókolni egy régi barátnőm, átment punkba, és nem engedtem magam, nehogy fekete legyen az arcom a szájától. Fekete krétát vesznek, zsírkrétát, és bekenik olyan vastagon, ami csak ráfér. A szemüket is. Jó, hogy kifesti valaki a szemit, de ne vigye túlzásba, szóval nagyon túlzásba viszik a punkságot, ami nem áll jól nekik.
A punkok a Rolls-t szeretik, de ezek csak tizenöt éves taknyos kölykök. Én a Rolls-t nem szeretem. Mert ha valaki azt mondja, szereti a Rolls-t, akkor már azt mondják rá, jó ember. Hát ne legyek az. Azt mondják a szövegért szeretik. Új nekik. Nekem nem. Egyszerűen nem tetszik, miután hallottam. Nem érdekelnek. A zenéjük sem érdekel. Nekem a Hobo a minden, Korál, P. Mobil, Edda és a Karthágó. Nagyon megtetszett ez az együttes, van egy haláldaluk, ami azt jelenti, hogy meghalt egy fiú és egy lány. Requiem. Sokan gyertyát gyújtanak a Budai Parkban, mikor ez a zene megszólal. Sok embernek, ugyanúgy fiúknak és lányoknak, könnyezik a szeme, mikor ezt hallják. Hát engem is megnyom egy kicsit. Nem sírok, de viszont érzem, hogy fáj nekem is az, ami sajnos megtörtént ebben a dalban. A punkok utálják a csöveseket, mert mindenféle koszos anyagot megesznek. Bemennek az étterembe, és megeszik azt a kaját, amit valaki már megevett. A felit. A popperek lenézik a hobókat, meg a digók is. Undorítók nagyon. Persze attól függ, hogy milyen a felfogása. A többség véleményt ad, hogy utálja őket. Kérdezze meg azt a lányt ott!
Egy diáklány olvas a szomszéd padon.
- Ide hívom!
- Nem kell, Mexikó.
- Hadd lásson egy ilyen kalapot. Érdekes, sokaknak tetszik!
Nem lehet megállítani, megigazítja a kalapját, és elindul. Hosszas tárgyalásba kezd a lánnyal. Barátjával próbálom folytatni a beszélgetést: amint rám vigyorog, látom, hogy neki sincs foga elöl, nyilván ő is találkozott már pleknissel. Aki váratlanul szájba vágja a másikat, arra mondják, hogy pleknizik.
- Hány punkot láttál itt Pesten? - kérdezem.
- Mióta kijöttem a sittről, március nyolctól láttam olyan négy-ötszázat. Van órája?
Mexikó egyre tárgyal: megmutatja a kalapját a lánynak, aztán a fogát is, a lány kuncog.
- Mexikó, megy a vonatunk!
Kérdezd meg egy hobótól, hogy hány óra van. Nem mindegy? - feleli ő.
Elmennek. A kislány viszi a kosarat. Nem fejeztük be a beszélgetést, ezért másnap kocsiba ülök, és lemegyek Nagyvázsonyba. A hegyek között versenyt futok egy viharfelhővel, amely hol megelőz, hol a hátam mögött marad. Félórája látom már a nagyvázsonyi vár lakótornyát, amelynek a tövében, a fa vízmedence fenekén zölden csillognak a húszfilléresek. Sose gondoltam volna, hogy a fővárosi aluljárók közönségéről fogok egyszer beszélgetni éppen itt."

Cimkefelhő

adatbázisok | beiratkozási díj | biblioterápia | budapest | e-book | elektronikus könyvtár | előjegyzés | folyóiratok | használat | hosszabbítás | hírek | igénybevétel díjai | kiállítás | könyvtárközi kölcsönzés | mobil | nyitvatartás | statisztika | szociológia | tanfolyam | továbbtanulás | zene | álláshirdetés |

A weboldal fejlesztése a TÁMOP-3.2.4-08/1/KMR pályázat keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség