Ránki György

2011-04-29 11:56:23

Ránki György (1907-1992)

zeneszerző
Egykori lakóhelyén, a II. kerületi Gül baba utca 36. számú ház falán tábla őrzi emlékét.

1926-1930-ig, a Zeneművészeti Főiskolán Kodály Zoltántól tanult zeneszerzést, majd Lajtha László mellett folytatott népzenei tanulmányokat. Pályája elején a megjelent hangosfilmekhez írt filmzenét. 1947-48-ban a Magyar Rádió zenei osztályát vezette, ezt követően két évig Londonban és Párizsban élt.
A sokarcú zeneszerző azt vallotta, hogy a könnyűzene is lehet tartalmas, a komoly is lehet üres.
Írt operát, musicalt, dolgozott a film, színház és a rádió számára, egyes darabjai szabályszerű slágerekké váltak. Zenéjét a humor, a groteszkre való erős hajlam jellemezte. Kiváló hangszerelő hírében is állt.
Operái közül legismertebb az 1953-ban bemutatott Pomádé király új ruhája, amelyért a következő évben Kossuth-díjat kapott.. Legnépszerűbb műve az első magyar musical, az Egy szerelem három éjszakája (1961), amelynek szövegét Hubay Miklós és Vas István írta. A darab több mint negyven éve rendszeresen szerepel a színházak műsorán, készült belőle film-és tévéváltozat is.
1970-ben misztériumoperát szerzett Madách Az ember tragédiája című drámájára (ezt tartotta legjelentősebb vállalkozásának), operát komponált Weöres Sándor A holdbéli csónakos című művére, 1962-ben Muzsikus Péter címmel gyermekoperát szerzett Kantátát írt József Attila: A város peremén című versére, 1944 című oratóriuma Radnóti Miklós előtti tisztelgés a költő Á la recherche című verse alapján. Balettzenéi közül a Pázmán lovag Arany János nyomán készült. Komponált még szimfóniákat és zenekari műveket.
Ránki György írt több, mint ötven filmzenét, (Körhinta, A beszélő köntös, Édes Anna, Az Arany ember) , de olyan slágerek fűződnek nevéhez, mint a Villa negra románca a Hattyúdal című filmben.).
Munkásságát két ízben Erkel-díjjal ismerték el (1952, 1957), 1967-ben Érdemes Művész lett. 1987-ben Bartók Béla-Pásztory Ditta-díjjal tüntették ki, 1988-ban megkapta a Kiváló Művész címet, halála előtt három nappal életművéért a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje kitüntetést.
1992. május 22-én halt meg hosszantartó betegeskedés után Budapesten.