FŐVÁROSI SZABÓ ERVIN KÖNYVTÁR

Kérdése van?
Keressen minket!

| English | GYIK | Fórum

Menü

Főmenü » Könyvtáraink » Török utca 7-9. » Kerületünk emléktábláiból

Márai Sándor

2011-04-29 11:14:08


Márai Sándor (1900-1989)
író, költő, újságíró


1945-48-ig kerületünkben élt, a Romer Flóris utca 23. számú házban.
Felvidéki, szász, nagypolgári családból származik (eredetileg Grosschmid Sándornak hívták.) Édesapja és két nagybátyja jogtudós. Büszkén írta le, hogy felmenői évszázadok óta a szász választófejedelem szolgálatában álltak, családjában mindenki jogász és katonatiszt lett. Szülei őt is jogi pályára szánták. Három testvére volt: Kató, Géza, és Gábor. (Géza Radványi néven vált világhírű rendezővé.) Szülei nagy gondot fordítottak gyerekeik polgári nevelésére. 9 éves korukig házi nevelő tanította őket, majd gimnáziumba jártak. A fiatal Márai a gimnáziumot Kassán, Bp-en,(II. kerületi Érseki Főgimnáziumban), majd megint Kassán, végül Eperjesen végezte.
A fiatal fiú mindenütt vétett a szigorú, egyházi iskolák szabályai ellen, - legtöbbször azzal, hogy álnéven pályázatokat írogatott különböző újságokba.
Az érettségi után Bp-re költözött és beiratkozott előbb az egyetem jogi karára, majd hamarosan váltott, és a bölcsészkart látogatta.
Ekkor jelent meg Emlékkönyv című verseskötete, melyet Kosztolányi Dezső a Pesti Naplóban megdicsért.
Márai ettől kezdve újságíróként tevékenykedett, bohém, költekező életet élt, rendszeresen járt mulatókba, és riportokat készített, kritikákat írt. 1919-ben egy interjúját a Vörös Újság is közölte. Ezért a családja, a Tanácsköztársaság bukása után jónak látta, ha elhagyja az országot. Lipcsébe ment, hallgatója lett az Institut für Zeitungskunde-nek, majd Frankfurtba, aztán Berlinbe költözött. Itt is beiratkozott az egyetemre, de az ötödik évben abbahagyta tanulmányait.
Világpolgár lett. Sokat utazott élményeiről beszámolókat írt, - több lap állandó munkatársa lett.
Megismerte feleségét Matzner Ilonát (Lolát), aki egy kassai, gazdag, zsidó családból származott. 1923-ban összeházasodtak, majd Párizsba költöztek. 1928-ban tértek csak vissza Bp-re, a Krisztinavárosba költöztek.
Márai írói pályája csúcsára az ezt követő évtizedben jutott el. Sorra jelentek meg regényei, tagja volt a magyar PEN Klubnak, felolvasásokat tartott a Rádióban, és rendszeresen írt a Nyugat című folyóiratba is.
1933-ban lapja Berlinbe küldte; itt nyomon követte Hitler hatalomátvételét. Hitelesen számolt be a nácizmus valóságáról; a Messiás a Sport-palastban címmel(1933), mely az egyik legremekebb magyar antifasiszta írás, s egyben Hitler-paródia.
1935-ben Thomas Mann Budapestre látogatott, Ő volt az egyik, aki az írót a budai Várban kalauzolta, ezen kívül vezércikkben üdvözölte a vendéget. Tagja lett a La Fontaine Társaságnak, melynek elsődleges célja a különböző nemzetek szellemi együttműködésének elősegítése volt. 1937-ben megválasztották a Kisfaludy Társaság tagjává. Ekkor lett a Pesti Hírlapnak a munkatársa. A lapban a Vasárnapi Krónikát és a Tegnap és Ma rovatokat szerkesztette 1944-ig. 1939. február 28-án fia született. Néhány héttel születése után a gyerek meghalt vérzékenységben. A tragédia után. az Egy kisgyermek halálára című versében próbált gyászával szembenézni.
Márai tehetségére az akkori színházak is felfigyeltek. 1940 októberében mutatták be Kaland című színdarabját a Kamaraszínházban, amelynek alapját a Rendelés előtt című novellája adta. A darabot 351-szer mutatták be.
1942 májusában a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. 1944 márciusában, az ország német megszállása után Márai feleségével, annak húgával és gyerekeivel Leányfalura menekültek. Itt ismerte meg a 3 éves Babócsay Jánoskát, akit hamarosan örökbe fogadott. Néhány hét után Losoncra mentek, valószínűleg azért, hogy megpróbálják Lola apját kiszabadítani a kassai gettóból. A tervük nem sikerült. A háborúban krisztinavárosi lakásukat lebombázták, ekkor költözött a II. kerületbe, ahol 1948-ig élt feleségével. Ekkor döntő lépésre szánta magát. Búcsú nélkül, családjával együtt elhagyta az országot. Félt, hogy eddigi nagypolgári életét és irodalmi munkásságát a megerősödött Kommunista Párt ellene fordítja. Előbb Svájcban, Olaszországban, Franciaországban, majd az Egyesült Államokban telepedett le. Az 50-es évek elejétől írásaival rendszeresen jelentkezett a Szabad Európa Rádióban.
Hamarosan rá kellett jönnie, hogy külhonban nincs kinek írnia. Nem volt se közönsége, se olyan emberek, akiket gyűlölhetett volna. Magának, fiókjának írta tovább regényeit, naplóit.
89 éves korában, már súlyos rákbetegen, miután eltemette feleségét, fogadott fiát, testvéreit, véget vetett életének.
Hamvait a Csendes-óceánba szórták.

Fontosabb események az író halálát követően:
Halála után, 1989 szeptemberében, Budapesten visszaállították a MTA-tagságát.
1990-ben Pozsonyban Márai Alapítvány alakult.
1990 március 15-én posztumusz Kossuth-díjjal jutalmazták.
Kassai szülőháza, és budapesti otthonai falán emléktáblát helyeztek el az író emlékére.
Kassai szülőháza

Cimkefelhő

adatbázisok | beiratkozási díj | biblioterápia | budapest | e-book | elektronikus könyvtár | előjegyzés | folyóiratok | használat | hosszabbítás | hírek | igénybevétel díjai | kiállítás | könyvtárközi kölcsönzés | mobil | nyitvatartás | statisztika | szociológia | tanfolyam | továbbtanulás | zene | álláshirdetés |

A weboldal fejlesztése a TÁMOP-3.2.4-08/1/KMR pályázat keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség