FŐVÁROSI SZABÓ ERVIN KÖNYVTÁR

Kérdése van?
Keressen minket!

| English | GYIK | Fórum

Menü

Főmenü » Könyvtáraink » Török utca 7-9. » Kerületünk emléktábláiból

Komor Marcell és Sós Aladár

2011-05-03 10:47:32


Komor Marcellépítész

Bp., II., Keleti Károly utca 29-31. sz. alatt a XX. sz. két kiemelkedő magyar építésze lakott.

Komor Marcell (Pest, 1868. november 7. - Deutschkreutz, 1944. november 29.) Lechner Ödön követőjeként a magyar szecessziós építészet magyaros irányzatának képviselője.
Vallásos családban született, heten voltak testvérek, édesapja Kohn Salamon rabbi, édesanyja Eibuschitz Lujza. Diplomáját 1891-ben szerezte a Műegyetemen. Publicisztikai tevékenysége is jelentős. Ő alapította 1901-ben, és évtizedeken át felelős szerkesztője volt a kéthetente megjelenő Vállalkozók Lapjának (a millenniumra utaló Ezrey álnéven írta cikkeit). Az egyetem elvégzése után Czigler Győző, majd Hauszmann Alajos irodájában dolgozott, aztán Lechner Ödönnél kapott munkát, ahol szerepet vállalt az Iparművészeti Múzeum belső kialakításában és a Földtani Intézet első díjas tervének elkészítésében. 1897-ben közös irodát nyitott Jakab Dezsővel, amely 1918-ig működött. Életének ez volt a legsikeresebb korszaka, társával együtt több pályázatot nyertek, és terveiket nagyrészt meg is valósították: Városháza Szabadkán és Marosvásárhelyen, Vigadó Pozsonyban, Nagyváradon és Szentesen, Bp-en a volt Park Szanatórium, a volt Népopera, majd Erkel Színház (Márkus Géza terveinek felhasználásával), és a Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központ (SZTK) Mező Imre úti toronyháza.
Komor Marcellt 1944 őszén a nyilasok elhurcolták. Deutchkrätz mellett ölték meg. 76 éves volt.


Sós Aladár (Temesvár, 1887. júl. 4. - Bp., 1975. jún. 11.) építészmérnök, társadalomtudós, publicista.
A bp-i Műegyetemen 1910-ben kapott diplomát. Már egyetemi hallgatóként részt vett a Ritz Szálló és a Gerbeaud-palota tervezésében. Az egyetem befejezése után a palicsi fürdőtelep, a marosvásárhelyi kultúrpalota, a dévai színház, a pozsonyi kultúrpalota tervezésében és kivitelezésében vett részt. 1918-tól aktív tagja volt a Galilei Körnek. 1917-től 1949-ig a Magyar Radikális Párt képviselője volt, 1934–1936-ban főmunkatársa volt az Állam és Polgár című folyóiratnak. Az 1920-as évek folyamán több fázisban tervei alapján készültek a Vidámpark (volt Angolpark) épületei és főkapuja. Jelentősebb alkotásai még az Izraelita Hitközösség óbudai bérháza (Bp., Frankel Leó u. 49. (1932-33), a Melinda Társasüdülő a Sváb-hegyen Vajda Andorral közösen (1940), bérházépülete a Kandó Kálmán utcában (1936), valamint néhány villaépület a Rózsadombon (1935). Sikerrel vett részt építészeti tárlatokon. A Műcsarnok 1926. évi kiállításán Alföldi városház, Belgrádi központi pályaudvar és Templomudvar c. terveivel szerepelt, majd 1928-ban részt vett a genfi Népszövetségi Palota tervpályázatán. 1934-ben a Műcsarnok kiállításán bérháztervével II. díjat nyert. 1937-ben rendezte a "Milyen legyen a mai lakás" c. kiállítást a Tamás Galériában. 1946-ban a Közlekedésügyi Minisztériumban művészeti tanácsnoknak nevezték ki. Állami beruházások kivitelezését irányította Salgótarjánban, Tatabányán, Sztálinvárosban, majd a BUVÁTI városrendező irodájának vezetője lett. Építési és lakáskérdésekkel foglalkozott a Bp., VII. ker-i Tanács végrehajtó bizottságában.
Irodalommal is foglalkozott, tanulmánya jelent meg Huxley-ről és Proustról.

Cimkefelhő

adatbázisok | beiratkozási díj | biblioterápia | budapest | e-book | elektronikus könyvtár | előjegyzés | folyóiratok | használat | hosszabbítás | hírek | igénybevétel díjai | kiállítás | könyvtárközi kölcsönzés | mobil | nyitvatartás | statisztika | szociológia | tanfolyam | továbbtanulás | zene | álláshirdetés |

A weboldal fejlesztése a TÁMOP-3.2.4-08/1/KMR pályázat keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség