FŐVÁROSI SZABÓ ERVIN KÖNYVTÁR

Kérdése van?
Keressen minket!

| English | GYIK | Fórum

Menü

Főmenü » Könyvtáraink » Thököly út 5. » Fotótár » 2009

VilágKépző - Kepes András

2009-09-29 10:27:03

Szeptemberi programunkról



Kepes András, a kedvelt televíziós újságíró volt a vendége a Lőrinci Nagykönyvtár VilágKépző című sorozatának.

Szeptember 26-án zsúfolásig megtelt a könyvtár rendezvényterme, mintegy százharmincan várták a népszerű műsorvezetőt. Nem véletlen az érdeklődés, hiszen Kepes András negyvenéves pályafutása során számtalan műsorral lopta be magát a nézők szívébe.

Minőség, vagy hírnév? Így szólt a közönségtalálkozó címe, Kepes András ennek megfelelően először az újságírói felelősségről, médiaetikáról szólt. Példaként felidézte Nguyen Ngoc Loan dél-vietnami tábornok történetét, aki 1968-ban a saigoni utcán gyülekező sajtósok szeme láttára, a kamerák előtt lőtte fejbe foglyát. A kép óriási felháborodást keltett, hozzájárult a vietnámi háború elítéléséhez. Viszont a tábornok életét is megváltoztatta a fotó, pl. később Ausztráliában nem voltak hajlandóak orvosi ellátásban részesíteni. Az egyik helyszínen tartózkodó fotós, az amerikai Eddie Adams, az AP tudósítója Pulitzer-díjat kapott az utcai kivégzésről készült fényképért. Később kiderült, hogy a statáriális kivégzés oka az volt, hogy a vietkong fogoly ártatlan falusiak tucatjait mészárolta le. Igazságot tenni nagyon nehéz lenne, de a sajtó felelőssége könnyen példázható a történettel.

A felvezetés után Farkas Ferenc, a könyvtár vezetője kérdezte Kepes Andrást.

Kiderült, hogy diplomata szülei révén 3 földrészen, 3 nyelven, 9 iskolában végezte tanulmányait Budapesten, Bejrútban, illetve Buenos Airesben. Nyitottságát, a más kultúrák elfogadását ennek az időszaknak is köszönheti. Fiatal korában a Magyar Rádióban dolgozott. A ma is futó Gondolatjel kulturális magazin, vagy éppen a Láttuk, hallottuk művészetkritikai sorozat viselte keze nyomát, és bizony valamennyire még ma is rádiósnak érzi magát.

1980-tól a Magyar Televízióban az akkor induló kulturális hetilap, a Stúdió '80 alapító főszerkesztő-helyettese és egyik műsorvezetője volt. A műsor a rendszer kereteit feszegette, az állandósuló viták miatt 1985-ben Fulbright-ösztöndíjjal az Egyesült Államokba ment tanulni, majd tanítani. Humorral szólt arról, hogy hogyan sikerült abban az időben ezt kiharcolni...

A rendszerváltást követően a régi televíziósok lassan kikoptak a képernyőről, Kepes Andrást önként vállalt moratóriumot követően hamar visszahívták. Az Apropó című sorozat – amely nemzetközi sikereket is elért – és a Desszert kilencvenes évekbeli változata egyre ismertebbé, elismertebbé tette. A Desszert egyszerű alapszituációra épült. Kihívást talált abban, hogy különböző társadalmi státuszú, világnézetű embereket ültessen egy asztalhoz. Így került egymás mellé "kukás" és miniszter; jobb- és baloldali közéleti személyiség stb. Kulisszatitkokat mesélt a műsor szervezéséről. Felemlegette a beszélgetéstől eleinte ódzkodó, majd az élvezetes disputát abbahagyni nem akaró Orbán Viktort; az eleinte szintén tartózkodó Makovecz Imrét, vagy éppen Hofit, aki azért nem vállalta a szereplést, mert félt, hogy tőle abban a környezetben is poénokat várt volna a közönség...

Szó esett többi műsoráról is, a Világfalutól a Különös történetekig, lényegében kiderült, műsorainak legfőbb célkitűzése, hogy hozzásegítsen a másik megértéséhez. Társadalmi célú kezdeményezések mellé is szívesen odaáll. Utóbbi két példaként a közcélú társadalmi kampányokat szervező Médiaunióról, illetve a Minimax olvasási kampányáról esett szó.

A tulajdonképpen 15 éve barátjának tartott Eduardo Rózsa-Flores kapcsán elmondta, hogy a zsidó származású, keresztény neveltetésű és élete végén muzulmán hitű emberben a magyar társadalom sokszínűségét és zaklatottságát vélte meglátni s a benne kavargó eszmék-nézetek megértésével a radikalizmust is értelmezni szerette volna. Véleménye szerint ugyanis nem tiltani, hanem megérteni kell a radikális gondolkodást, mielőtt az túlnő a társdalmon.

Kepes András derűvel szólt családjáról, leányairól – öten vannak –, a mindennapjairól, és az olvasáshoz fűződő viszonyáról. A kétórás találkozó végén még a közönség kérdéseire is válaszolt, ekkor derült ki az is, hogy éppen Szécsi Noémi Utolsó kentaur című kötetét olvasta ki utoljára.

Cimkefelhő

adatbázisok | beiratkozási díj | biblioterápia | budapest | e-book | elektronikus könyvtár | előjegyzés | folyóiratok | használat | hosszabbítás | hírek | igénybevétel díjai | kiállítás | könyvtárközi kölcsönzés | mobil | nyitvatartás | statisztika | szociológia | tanfolyam | továbbtanulás | zene | álláshirdetés |

A weboldal fejlesztése a TÁMOP-3.2.4-08/1/KMR pályázat keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség