Szentpál Olga (1895-1968)

2011-04-29 16:36:03

Szentpál Olga érettségi után zenetanulmányait Émile Jaques-Dalcroze helleraui iskolájában folytatta. Jaques-Dalcroze zenepedagógiájában a zene és a mozgás közti kapcsolatot kereste.
Ennek hatására kezdte meg 1917 őszén Budapesten a „Dalcroze-féle ritmikus torna” tantárgy tanítását a Zeneművészeti Főiskolán. Önálló iskoláját 1919-ben nyitotta meg.
Ötven növendékével 1920-ban jelentkezett először színpadon Dalcroze-műsorral, melyben maga is fellépett. Egyszerű gyakorlatok, ritmikai mozgásetűdök szerepeltek programján; ezekkel indult színpadi-koreográfusi pályája.
1927-ben édesapja támogatásával felépült a Szentpál-iskola.

A szakmai viták arra késztették Szentpál Olgát, hogy megfogalmazza táncművészeti alapelveit és rendszerét, amelyet A tánc, a mozgásművészet könyve című művében 1928-ban publikált.

Koreográfiáit az 1925-ben alakult Szentpál Tánccsoport számára készítette. Legtermékenyebb koreográfusi periódusa 1930-tól 1942-ig terjed. (A „Dávid” , 1931-ben, a „Nagyvárosi szimfónia” 1932-ben, a „Márialányok” 1938-ban, a „Kiűzetés a paradicsomból” 1942-ben.) Az „új tánc” irányzatának megfelelően, elsősorban csoportos kamaraszámokat komponált.
(dr. Dienes Gedeon írásának felhasználásával)

Válogatás a Dienes Tánctörténeti Gyűjtemény anyagából