Alexis de Tocqueville - Szocioweb

2011-05-17 13:52:43

Keresse meg a tanulmányokat az adatbázisban

Alexis de Tocqueville írásai

Tocqueville, Alexis de: A demokrácia Amerikában (p. 79-178.) In: Általános szociológiai szöveggyűjtemény jogászoknak. Bp. - Pécs. Dialóg Campus, 2002.

Tocqueville, Alexis de: A demokratikus érzelmek és eszmék hatása a politikai társadalomra. [Ford.]: Miklós Lívia (p.71-94.) In: Fejezetek az egyetemes politikai gondolkodás történetéből. Szöveggyűjtemény. [Szerk.]: Nuber István. Bp., Books in Print 2. köt. A szabadság dilemmája, 2001.

Tocqueville, Alexis de: Demokrácia Amerikában. [Ford.]: Fehér Jusztina - Martonyi Éva (p. 28-32.) In: Szociológiatörténeti Olvasókönyv. /A művelődésszociológia tanulmányozásához/. [Szerk.]: Hidy Péter. Pécs. JPTE, 1996.

Tocqueville, Alexis de: A demokrácia Amerikában (p.5-137.) In: Politikai szociológiai és családszociológiai szöveggyűjtemény. Pécs. Sümegi Nyomda Kft, 1996.

Tocqueville, Alexis de: Politikai és civil szervezetek viszonya Amerikában. /Részletek/. [Ford.]: Salat Levente = Korunk. 3. foly. 6. 1995. 11. (58-66.) Az idézetek a szerző Democracy in America c. klasszikus művéből valók

Tocqueville, Alexis de: A régi rend és a forradalom. [Előszó]: Hahner Péter. [Közreműködő]: Hahner Péter. [Ford.]: Hahner Péter. Bp., Atlantisz, 1994. 317,[7] p. Bibliogr. p. 313-317 /Circus Maximus/

Tocqueville, Alexis de: Az amerikai demokrácia. [Ford.]: Ádám Péter. Bp., Európa, 1993. 1097 p. Bibliogr. p. 1055-1064 François Furet tanulmányával

Tocqueville, Alexis de: A demokrácia Amerikában. [Ford.]: Frémer Jusztina - Martonyi Éva - Miklós Lívia - Nagy Géza - Schultheisz Gyula - Szíjgyártó László. [Összeáll.]: Kulcsár Kálmán (p. 353-376.) In: Az egyetemes politikai gondolkodás története. Szöveggyűjtemény. [Szerk.]: Paczolay Péter - Szabó Máté. Bp. Tankvk., 1990.

Írások Alexis de Tocqueville-ről

Csizmadia Sándor: Tocqueville: egy liberális geopolitikus = Századvég. Új foly. 14. 2006. 1, (40). (109-123.)

Miskolczy Ambrus: A modern magyar demokratikus kultúra "eredeti jellegzetességeiről" 1790-1849. Bp., Napvilág Kiadó, 2006. 151 p.

Horkay Hörcher Ferenc: Burke és Tocqueville. A francia forradalom politikai-filozófiai értelmezése = Századvég 14. 2006. 1. (89-107.)

Molnár Attila Károly: Tocqueville esete a demokráciával = Kommentár 1. 2006. 4. (24-42.) Teljes szöveg

Zsigmond Anna: Két márki: Custine és Tocqueville. Oroszország és Amerika Európából a 19. században = Eszmélet 16. 2005. 66. (134-146.) A cikk Custine tapasztalatait elemzi (Custine Astolpe: Oroszországi levelek. Bp. Nagyvilág 2004)

Lánczi András: Diktatúrák és demokráciák (p. 185-203.) In: Politika és politikatudomány. [Szerk.]: Gallai Sándor - Török Gábor. Bp. Aula K., 2003.

Mélonio, Françoise: A csüggedés ideje. Tocqueville és Proudhon a forradalom után. [Ford.]: Csejdy László = M. Szle. Új foly. 9. 2000. 3-4. (25-41.) Teljes szöveg

Lánczi András: Demokrácia és politikatudomány. Bp., Aula K., 2000. 265 p.

Furet, François: A forradalmi szenvedély. [Ford.]: Solymár Magda - Csizmadia Sándor = M. Tud. 41. 1996. 1. (26-45.) Az amerikai forradalomtól a huszadik század forradalmain át.

Fehér Ferenc: The evergreen Tocqueville. /On the occasion of the Hungarian publication of Democracy in America/. [Az örökzöld Tocqueville. /A "Demokrácia Amerikában c. könyv magyarországi publikációja alkalmából/] = Thesis Eleven 1995. 42. (p. 69-86.)

Sós Vilmos: A szabadság egyenlősége = Világosság 36. 1995. 6. (15-25.)

Hahner Péter: Gondolatok Tocqueville-ról, avagy egy világhírű könyv magyarországi ki nem adásának okairól = Holmi 6. 1994. 11. (1615-1621.) "A régi rend és forradalom" c. Tocqueville mű első teljes magyar kiadása ürügyén

Hahner Péter: Egy könyv és írója (p. 9-29.) In: Tocqueville, Alexis de: A régi rend és a forradalom. Bp. Atlantisz, 1994. / Előszó Tocqueville könyvéhez

Hahner Péter: Tocqueville a sajtószabadságról = Kritika 32. 1994. 3. (17.)

Kövecses Zoltán: Tocqueville's passionate "Beast". A linguistic analysis of the concept of American Democracy. [Tocqueville szenvedélyes "szörnyetege". Az Amerikai demokrácia c. mű koncepciójának nyelvi elemzése] = Metaphor and Symbolic Activity 9. 1994. 2. (113-133.)

Zub, Alexandru: Tocqueville: Egy evolucionalista történelemolvasat. [Ford.]: Bozó Katalin = Holmi 6. 1994. 11. (1604-1608.)

Aron, Raymond: Tanulmány a szabadságjogokról. [Ford.]: Csizmadia Sándor. Pécs, Raymond Aron Társaság - Tanulmány K., 1994. 195p. A könyv a Kaliforniai Egyetemen /Berkeley/ 1963. áprilisában tartott előadásokon alapul

Aron, Raymond: Tanulmány a szabadságjogokról. [Ford.]: Csizmadia Sándor = Aula 16. 1994. 2. (48-61.)

Brogan, Hugh: Mai látogatás Tocqueville-nél. [Ford.]: Koltai Júlia = Világosság 33. 1992. 4. (276-279.) Tocqueville könyveinek időszerűségéről

Závodszky Géza: Az Egyesült Államok mint a polgárosodás modellje a magyar liberalizmus kialakulása és térhódítása időszakában /1830-1840/ (p. 89-145.) In: Fejezetek a magyar művelődés történetéből. [Szerk.]: Závodszky Géza. Bp. ELTE TFK, 1992.

Takács Péter: A jacksoni Amerika - magyar és francia szemmel. Bölöni Farkas Sándor és Alexis de Tocqueville társadalomszemlélete = Pol. - Tud. 18. 1988. 2. (60-76.) Andrew Jackson az USA elnöke volt 1829-1845 között, Bölöni illetve Tocqueville utazása idején

Keszthelyi András: A demokrácia Amerikában = Harmadkor 1987. 7. (102-104.) Alexis de Tocqueville könyvének ismertetése

Palmer, Robert R.: A két Tocqueville. [Ford.]: Rényi Zsuzsa = Tört. Szle 30. 1987-1988. 4. (417-437.)

Kemény István: Tocqueville Magyarországon, avagy ami egy klasszikus mű új magyar kiadásából kimaradt = Irod. Újs. 37. 1986. 1. (17-18.) Tocqueville, Alexis de: A demokrácia Amerikában /Bp., Gondolat, 1983./ c. munka kapcsán

Vikol Katalin: 175 éve született "A demokrácia Amerikában" írója: Clerel Alexis de Tocqueville = M. Filoz. Szle 1981. 5. (673-688.)

Vikol Katalin: Tocqueville és hatása Magyarországon. Centralisták és liberálisok vitái a reformkorban = Világosság 1981. 2. (73-79.)

Sólyom László: Van-e története a személyiségi jogoknak? = Áll.- és Jogtud. 1980. 2. (197-235.) Az angol utópisták továbbá Tocqueville, Habermas és mások nézetei