FŐVÁROSI SZABÓ ERVIN KÖNYVTÁR

Kérdése van?
Keressen minket!

| English | GYIK | Fórum

Menü

Főmenü » Könyvtáraink » Központi Könyvtár » Szociológiai Gyűjtemény » Évfordulók » Szelényi Iván

Szelényi Iván - életrajz

2018-04-20 15:42:47

Az életrajz összeállításában nagyban támaszkodtunk az alábbi könyvre: Szelényi Iván műveinek válogatott bibliográfiája (összeáll. Bedecs Éva, Pásztor Angelika. Bp. : KSH, 2015)

Széchenyi-díjas magyar szociológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja. A város- és településszociológia, a kapitalizmus és a szocializmus szerkezeti problémáinak nemzetközi hírű kutatója.

Nagyapja Szelényi Ödön pedagógus, teológus, egyetemi tanár, édesapja Szelényi Gusztáv zoológus, entomológus volt. Anyja Csapó Julianna, felesége Várady Mária, gyermekei Sonja (1960), Lilla (1963) és Balázs (1967). A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem (MKKE) külkereskedelem szakának elvégzését követően, 1960. július 1-jétől a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Forgalomstatisztikai Főosztályán kezdte meg pályafutását. Sokat járt a KSH könyvtárába, cikkeket fordított, külföldi könyv- és folyóirat-cikk-ismertetéseket írt, amelyeket a Statisztikai Szemle közölt. 1961. május 16-tól a KSH könyvtárában tevékenykedett a külföldi folyóiratok őreként. A Mozgó Világban így emlékezett erre az időszakra: „A KSH kiváló könyvtárába a világ összes fontos szociológiai (és persze statisztikai, közgazdasági) folyóirata járt, s valami megmagyarázhatatlan ok miatt – utólag visszagondolva talán tévedésből – engem jobban érdekeltek a szociológiai, mint a statisztikai vagy közgazdasági írások. Ha akkor közgazdaságtant olvasok – akkor még jó volt a matematikai tudásom –, akár közgazdász is lehetett volna belőlem. De belőlem szociológus sikeredett.”

Tanulmányaiban már akkor a szociológia kifejezést használta, amikor azt még sokan burzsoá áltudománynak mondták, és mert polgári szociológusok követendő példáira hivatkozni.

Munkakapcsolatba került Ferge Zsuzsával, aki akkoriban kezdte meg rétegződésvizsgálatait a KSH-ban, valamint Cseh-Szombathy Lászlóval, aki az öngyilkosság témakörében végzett kutatásokat. Sokszor dolgozott egy szobában Bibó Istvánnal; Konrád Györggyel közösen írt könyve, Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz alapeszméje is Bibó Istvántól származik. 1964-ben Ford-ösztöndíjjal egy évet a Berkeley-beli Kaliforniai Egyetemen tanult.

Amikor a KSH elnökhelyettesét, a volt miniszterelnököt, Hegedüs Andrást megbízták az MTA Szociológiai Kutatócsoportjának vezetésével, több KSH-s kollégát vitt magával, köztük Szelényi Ivánt is. A kutatócsoportban Szelényi 1963-tól másodállásban dolgozott, majd 1965 augusztusában tudományos munkájának folytatása érdekében lemondott könyvtári állásáról. 1967-ben az intézet tudományos titkára lett. A szociológiai kutatócsoportban őt „nevezték ki” a statisztikai módszertan felelősévé. Bevezetés az empirikus szociológiai kutatás módszereibe című egyetemi tankönyvében statisztikai módszertani kérdésekről is írt. Életének intellektuálisan legizgalmasabb, fejlődésére a legnagyobb hatást gyakorló korszakaként tartja számon ezt az 1963 és 1968 közötti időszakot. 1970-ben az intézet Település- és Lakásszociológiai Osztályának vezetőjévé nevezték ki, emellett a Szociológia című tudományos szakfolyóirat szerkesztője és az MKKE városszociológiai csoportjának vezetője is volt.

Szelényi Iván először város-, lakás- és településszociológiái problémákkal foglalkozott; úttörő szerepet játszott az ilyen irányú hazai kutatások elindításában. Az első empirikus kutatást Nemes Ferenccel együtt végezte a Budapesti Városépítő és Tervező Intézet megbízásából. Az új lakótelepekről – Konrád Györggyel együtt – írott, Az új lakótelepek szociológiai problémái című munkájában bemutatta, hogy az akkori várostervezés dicsőségei korántsem kínálnak ideális körülményeket és városi környezetet, és hogy a lakáselosztási rendszer diszfunkcionálisan működik. 1973-ban megvédte a Társadalmi struktúra és lakásrendszer című kandidátusi értekezését.

1975-ben politikai okból el kellett hagynia az országot: Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz című könyv kéziratának külföldre juttatása miatt letartóztatták, majd 1975-ben kiutasították Magyarországról. Ezután az angliai Kent Egyetem vendégprofesszora lett, majd 1976 és 1980 között Ausztráliában élt, ahol megalapította az adelaide-i Dél-ausztráliai Flinders Egyetem szociológia tanszékét, és annak első vezető professzora lett. 1981-ben az Amerikai Egyesült Államokba utazott, ahol előbb a Wisconsini Egyetemen (Madison) oktatott, majd 1986 és 1988 között a New York-i Városi Egyetemen volt a szociológiai tanszék vezetője. 1988 és 1999 között a Kaliforniai Egyetem (Los Angeles) szociológiai tanszékét irányította. 1999-ben a Yale Egyetem szociológia tanszékvezetőjévé nevezték ki, ezt a tisztségét 2002-ig, majd 2008–2009-ben töltötte be. 2010 és 2014 között a New York-i Egyetem új abu-dzabi testvéregyetemén a társadalomtudományi kar alapító dékánja volt. 2014-ben, negyven év után hazaköltözött.

A hazai tudományos életben játszott szerepe még a kényszerű emigráció évei alatt is igen jelentős volt. Ezen időszak alatt a mai kapitalista és szocialista társadalmak strukturális problémáival, a piaci és redisztributív elosztási rendszerek társadalmi egyenlőtlenségekre gyakorolt hatásaival, valamint – a hazai parasztság életútjának elemzésén keresztül – a „megszakított polgáriasodás” kérdéskörével foglalkozott. 1990-ben megvédte a szociológiai tudományok akadémiai doktori értekezését, ugyanebben az évben az MTA levelező, 1995-ben pedig rendes tagjává választotta. A Magyar Szociológiai Társaság elnöke, az MTA Szociológiai Bizottságának tagja. Az Amerikai Szociológiai Társaság alelnökeként is tevékenykedett. 2000-ben az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémia (American Academy of Arts and Sciences) rendes tagjává választották. A Los Angeles-i Kaliforniai Egyetemen Luckmann Distinguished Teaching díjjal ismerték el munkásságát. Magyarországon Széchenyi- és Polányi díjat kapott. Az Esély, az International Journal of Urban and Regional Research és a Theory and Society szerkesztőbizottságának tagja is volt.

Művei magyar nyelven kívül megjelentek angol, francia, német, spanyol, koreai, kínai, orosz, lengyel, bolgár és román nyelven.

Médiabox

Cimkefelhő

adatbázisok | beiratkozási díj | biblioterápia | budapest | e-book | elektronikus könyvtár | előjegyzés | folyóiratok | használat | hosszabbítás | hírek | igénybevétel díjai | kiállítás | könyvtárközi kölcsönzés | mobil | nyitvatartás | statisztika | szociológia | tanfolyam | továbbtanulás | zene | álláshirdetés |

A weboldal fejlesztése a TÁMOP-3.2.4-08/1/KMR pályázat keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség