FŐVÁROSI SZABÓ ERVIN KÖNYVTÁR

Kérdése van?
Keressen minket!

| English | GYIK | Fórum

Menü

Főmenü » Könyvtáraink » Központi Könyvtár » Szociológiai Gyűjtemény

Elhunyt Hernádi Miklós

2020-09-14 14:00:48

Íróként, művészeti íróként és szociológusként ismerhették. Különleges családból jött: édesapja Heimlich Lajos híres zongoraművész, keresztszülei Radnóti Miklós költő és Gyarmati Fanni voltak.

Az újlipótvárosi szűkös körülmények között eltöltött gyerekkor után az ELTE Bölcsészkarának angol szakát végezte el. 1977-1980 között az MTA aspiránsa, 1980-1989 között a Gondolat Könyvkiadó társadalomtudományi szerkesztője volt. 1982-ben a Magyar Tudományos Akadémia szociológia tudományának kandidátusa lett. Több jelentős folyóiratnak volt munkatársa és szerkesztője (És, Valóság 1969-1973, Szombat 1989-1992, Kommentár 1992, Magyar Tudomány 1998-2001).

Munkássága rendkívül változatos volt, mind műfajilag, mind tematikailag. Írt regényt, esszét, újságcikket, tanulmányt egyaránt. A közvélemény számára első kiugró sikerű műve az 1975-ben megjelent Közhelyszótár volt, melyben a korabeli sajtó, politika, sportélet, vicc és kabaré példáival mutatta be a kor beszédfordulatait. A szótár második kötete 1985-ben jelent meg.

Nyelvészeti téren jelentős műve még a Futószalag és kultúra: esszé az amerikai kulturális életről, amiben már egy amerikai kulturális szótár is megtalálható.

1975-ben írt a képregények helyzetéről is.

Nyelvészeti munkásságán túl jelentős szociológiai munkássága is. Kiemelten foglalkozott a családszociológiával és a zsidóság helyzetével. A családszociológián belül főleg a magyarországi házasságok és válások alakulása és főként az elvált férfiak helyzete foglalkoztatta. Több művében (Felesleges apák, Családbomlás az ezredfordulón) a válás után kisemmizett, gyermekükről lemondani kényszerülő apák helyzetét vizsgálta, így rajta is ragadt a „férfi jogi aktivista” jelző.

A zsidóság sorsa, identitásának kérdése és alakulása is rendkívül foglalkoztatta. Az Együtt vagy külön? című művében a zsidó-magyar együttélés lehetőségeit, A zsidó vicc világképében a különleges zsidó vicceket, a Zsidó írók és művészek a magyar progresszióban 1860-1945 című művében pedig a zsidó származású, identitású írók és képzőművészek sorsát mutatta be.

Tudományos szempontból rendkívül jelentős Randolph L. Braham világhírű holokauszt-kutató munkáinak magyarországi megismertetésében játszott szerepe. Recenziót írt Braham: A népirtás politikája: a holokauszt Magyarországon című művéről és több Randolph L. Braham tiszteletére készült tanulmánykötetben (A holokauszt Tinódija, Küzdelem az igazságért) is közreműködött.

Érdeklődésének sokoldalúságát mutatja, hogy a Kisbetűs történelem című tanulmánykötetében egyaránt írt a fenomenológiáról, Erving Goffmanról, a századforduló családrekonstrukciójáról és az életvilágról is. Ünneplő társadalom című kötetében pedig a magyar társadalom ünneplési szokásait elemezte.

Szépirodalmi munkásságának legjelentősebb állomása a németre is lefordított Otto Weininger életéről és különös halálról szóló Otto című regény volt.

Emlékét megőrizzük.

Médiabox

Cimkefelhő

adatbázisok | beiratkozási díj | biblioterápia | budapest | e-book | elektronikus könyvtár | előjegyzés | folyóiratok | használat | hosszabbítás | hírek | igénybevétel díjai | kiállítás | könyvtárközi kölcsönzés | mobil | nyitvatartás | statisztika | szociológia | tanfolyam | továbbtanulás | zene | álláshirdetés |

A weboldal fejlesztése a TÁMOP-3.2.4-08/1/KMR pályázat keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség