2005-05-12 08:02:09
"Van kertcentrikus világnézet? Azt hiszem, van.
Ha a világ vadon, mindegy, melyik pontját nevezzük ki közepének. Az emberi valóságok közepe éppúgy lehet a könyvtár, mint a kert."
(Lénárd Sándor: Egy nap a láthatatlan házban)
Kis magyar irodalmi herbárium címmel rendhagyó kiállítás nyílt a Petőfi Irodalmi Múzeum kertjében. Azaz a Károlyi-kert egy kisebb szegletében. Jó alkalom ez számunkra, hogy szót ejtsünk e kert történetéről is.
A múzeum munkatársai igazán kellemes kiállítóteret nyertek így maguknak, és egyáltalán nem utolsósorban nekünk, látogatóknak. A múzeum udvara május elejétől néhány hétre vers-kertté alakult, ahol virágzó gesztenyefák alatt üldögélve, virágok, cserjék között sétálva növényeket szagolhatunk, rímeket ízlelhetünk.
Az irodalom és a kert, költők és írók így kapcsolódnak össze a növényekkel, virágokkal-fákkal-bokrokkal, a (z éppen nem) virágzó mandulafácskától, a "természet vadvirágán" (Petőfi Sándoron) át, a bodzafáig – Ottlik Gézáig.
A Károlyi-kert egyike a pesti Belváros kevés kertjeinek. Ez az egyik legrégebbi zöld terület a fővárosban, amely mindig is a pestiek egyik kedvelt helye volt. Bonfini leírása alapján feltételezhetjük, hogy már Mátyás uralkodása idején volt egy kert a "pesti mezőn", valahol a Magyar utca környékén, amely szépségében vetekedhet a budai királyi palota kertjével. Még a későbbi várostérképeken is jól látszik, hogy a park területe sokáig beépítetlen maradt. Évszázadok múltán, 1744-ben találkozhatunk újra a kert említésével, amikor Patachich Gábor vásárolta meg a telken levő palotát, "melynek telekrajza ekkor a kerttel együtt a korábbi szabályos négyszöggel szemben szabálytalan alakúvá vált".
1775 februárjában Károlyi Antal gróf a megáradt Duna elől menekülő emberek előtt megnyitotta a palotáját és annak kertjét. Az 1770-es években a Károlyi-család kérésére több terv is született a kert átépítésére. A tervekben éppúgy szerepel fasor, díszkert, mint veteményes, az 1780-ra átépített palota kertjében még "övegház" is. Janits György tervei alapján folytatódott a kert átépítése, az impozáns fasor, a lugasok, a hangsúlyos helyen levő zöldségesek mellett helyet kapott még egy kuglipálya is. Így a 18. század végére elkészült Pest egyik legszebb magánpalotája és annak impozáns kertje.
A szabadságharc bukása és Károlyi György szabadulása után csak sokára olvashatunk újra a kertről. Az újjáéledő Károlyi-kert főépítésze Kopál József lett, aki híres volt "nemes, ízléses, alapos képzettségű virágrendezői tehetségéről".
Vajda Viktor leírásának részlete 1880-ból:
"Mily sivár lenne e hely kert nélkül? A görbén kanyargó Magyar utcza lakhatatlan volna, de a grófi kert felvidítja, beillatozza a környéket.
Egyszer már azt rebesgették, hogy a grófi család elhányatja onnan a falakat és vasrácsozattal különzi el a kertet az utczától. Mily gyönyörűség kínálkozott volna a Czukor, s a Magyar utca lakóinak! El se merjük képzelni!
De jó, hogy meg van legalább a kert, s éppen mivel a Károlyi grófoké, biztosítva vagyunk arról is, hogy egyhamar be sem építik!
Minő jótékonyság is e piciny oáz e parányi park az épületcsoportok, a faltömegek, kémények, ház fedelek, csatornák és légszesz hálózatok közepette. A kit jó csillaga hoz erre, bizonyosan kap az alkalmon és mohón veszi magába a kertbül áradó illat özönt."
Meg kell még említenünk a kert sporttörténeti érdekességét is: itt építették fel Pest sorrendben harmadik teniszpályáját.
1919-ben Károlyi Mihály megnyitotta kertjét a főváros közönsége előtt.
1928-ban a főváros képtár céljára megvásárolta a palotát. Átépítésére terveket készítettek, 1931-32-re elkészült a kertészeti rendezés is.
Budapest ostroma nagy kárt okozott a kertben. Az első helyreállítási munkák alkalmával szabadtéri hangversenyek céljára kialakított részt hoztak létre. Az 1960-as évektől kezdve a Károlyi-kert nem éppen a legszebb arcát mutatta, az egyre ritkuló növények és ezzel párhozamosan terjeszkedő aszfalt jellemezte. A metróépítkezés idején felvonulási területként funkcionált. A Károlyi-kert sokáig a zeneszerető budapestieknek adott otthont, langyos nyári estéken szabadtéri koncerteket rendeztek itt.
Azt utóbbi években azonban újra (közel) régi fényében ragyog, egyike a legszebben fel- és megújított belterületi parkoknak a fővárosban.
/Kiss Bori/
{A gyűjtemény} 2015. 01. 26
{Pesti linkek} 2014. 05. 21
{Különgyűjtemények} 2015. 10. 22
{Budapest Gyűjtemény} 2016. 03. 31
{Tájékozódás} 2014. 08. 01
{E-polc} 2011. 05. 20
{E-polc} 2009. 08. 24
{Pesti linkek} 2010. 01. 22
{Budapest Gyűjtemény} 2011. 09. 27
{Budapest Gyűjtemény} 2009. 03. 10
{Budapest Gyűjtemény} 2004. 04. 12
{Budapest Gyűjtemény} 2004. 06. 01
{Budapest Gyűjtemény} 2004. 07. 21
{Budapest Gyűjtemény} 2004. 07. 21
{Budapest Gyűjtemény} 2004. 10. 21
{Budapest Gyűjtemény} 2005. 02. 09
{Budapest Gyűjtemény} 2005. 02. 28
{Budapest Gyűjtemény} 2005. 05. 02
{Budapest Gyűjtemény} 2005. 05. 12
{Budapest Gyűjtemény} 2005. 05. 19
A weboldal fejlesztése a TÁMOP-3.2.4-08/1/KMR pályázat keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség