FŐVÁROSI SZABÓ ERVIN KÖNYVTÁR

Kérdése van?
Keressen minket!

| English | GYIK | Fórum

Menü

Főmenü » Könyvtáraink » Dagály u. 9. » Olvasók az olvasásról

"...csak az ember olvas" - Daniel Keyes: Virágot Algernonnak

2011-04-14 09:56:45

Hegedűs Gabriella írása

A Virágot Algernonnak eredetileg egy novella volt, amelyet később filmvászonra vittek, s csak ezután teljesedett ki regénnyé. Azért ajánlom mindenkinek, mert ez nem csak egy sci-fi, hanem egy lélektani rajz, egy életutat bemutató regény.

A főszereplő a harmincas éveiben járó Charlie Gordon, egy csökkent értelemmel rendelkező ember, aki lehetőséget kap arra, hogy élete más útra térjen, ahogy ő fogalmaz, hogy okos legyen. Munkája van és boldog, de nem veszi észre az őt körülvevő emberek rosszindulatát. Átverik, kinevetik a háta mögött.

Egy olyan központba jár, amely a szellemileg visszamaradott embereknek nyújt lehetőséget a tanulásra. S itt ajánlják fel neki élete legnagyobb lehetőségét. Egy műtétet, mely megadhatja neki az esélyt arra, hogy tanulhasson, és mindent megjegyezhessen, ami érdekli. Charlie világéletében okos akart lenni s beszélgetni azokról a dolgokról, amelyek a nagyvilágban történnek; ami épp foglalkoztatja a közvéleményt. Hogy megértse, mit gondolnak az emberek.
Segítői között van egy fehér egér, „akivel” először versenyez, majd barátjává fogadja. Ő is egy olyan műtéten esett át, mint Charlie, s így a regényben a főszereplő sorsának előfutára.
A műtét után Charlie lassan vissza tud emlékezni a múltjára, a fájó emlékekre, hogy hogyan került el otthonról, ki is ő valójában. A tanulást az alapoktól kezdi, s most már fokról fokra mindent megjegyez. Eközben ő nem érez semmilyen változást.
Ahogy telik az idő, a körülötte lévő emberek kezdik furcsállni, hogy barátjukat nem lehet már olyan könnyen becsapni. Nem lelik már benne örömüket, s kezdik megvetni. Charlie szép lassan föléjük emelkedik, mind tudásban, mind lélekben. Ferde szemmel néznek rá, kiutálják, s mindez Gordon elbocsátásához vezet.
Értelmén kívül érzelmei is fejlődnek, s felébred benne egy eddig ismeretlen érzés, a szerelem.
Charlie-ból egy más Charlie lesz, s egy kicsit szégyelli azt az embert, aki régen volt. Most egy átlagon felüli képességű, kiegyensúlyozott, okos, mondhatni tudós ember. Elkezdi tanulmányozni az eljárást, melynek új életét köszönheti. Belemerül munkájába, s észre sem veszi, hogy a régi Charlie még mindig benne él. Állandóan őt figyeli, és fél azoktól a dolgoktól, amiket lát. Ott legbelül még mindig az az éretlen ember, akit megpróbált elfelejteni.

Algernont vizsgálja, kísérleteket végez. S ekkor egy váratlan esemény felfedi előtte, hogy élete más lesz, mint amit elképzelt.

Megtudja, mi fog történni vele. Kétségbeesetten kutat, de el kell fogadnia sorsát.

Ez a regény döbbentett rá arra, hogy mekkora kincs, ha tanulhatunk. A diákok mindennapi cselekvésként, nyűgként élik meg a tanulást. Túl sok időt vesz el, nehéz és még unalmas is. Szinte mindenki ezt mondja. De Charlie-nak és sorstársainak még lehetőségük sincs arra, hogy megismerhessék a tudomány szépségeit. Épp ezért minden diák, aki tanulhat, szerencsésnek érezheti magát, mert esélyt kapott rá, hogy a tanulás útján megnyíljon neki a világ.

Charlie Gordon testesíti meg az optimista, álmodozó embert a mindennapi életből. Sokszor vannak úgy az emberek, hogy elkeserednek, és azt gondolják, hogy nincs kiút. De ebből a regényből mindenki erőt meríthet, megtalálhatja a főszereplő cselekedeteiben a saját problémájára a megoldást. Charlie Gordon személye követendő példát állít az emberek elé, mert akármi is történt, mégsem adta fel, a végsőkig harcolt. Ő az az ember, aki szinte a nulláról indult, és eljutott addig, hogy már híres tudós emberek is elismerték gondolatait, megállapításait. Mindehhez kapott egy kevés segítséget, de a nehezét önerőből, szorgalomból végezte el. Mi magunk is tanulhatunk tőle, s most nemcsak az ismeretek gyarapítására célzok, hanem az emberi értékek ilyen fokú érvényesítésére. Mert az igaz, hogy a műtét után Charlie-ból egy más ember lett, de azokat a jó tulajdonságait, melyek a beavatkozás előtt is megvoltak, ha nem is vette észre, de megtartotta. Így történhetett, hogy a régi Charlie Gordon mindvégig benne élt.
A másik kulcsfontosságú szereplő a műben Algernon. A kísérletet először rajta hajtották végre, ami be is vált, s ezért merték emberen is alkalmazni az eljárást. Charlie és az egér sorsa egybeforrt, s a férfi épp ezért szerette meg ennyire. Algernont tekintette az egyetlen olyan élőlénynek, „aki” igazán átérezheti, hogy mi is történik vele. Hogy mit jelent az, ha valakit úgy mutatnak be, mint egy eszközt egy felsőbbrendű dolog végrehajtásához. Hogy lenézik, kiállítási tárgyként kezelik, s nem veszik figyelembe, hogy Charlie is egy ember. S gondoljunk bele, micsoda lelkierő kellett ahhoz, hogy Charlie végignézze saját sorsát az egéren! Mivel Algernonon végezték el először a műtétet, így rajta mutatkoztak meg előbb a visszaesés jelei. Ő volt Charlie sorsának előfutára. Minden, amit elért, amiért küzdött, hiába volt? Nem. Mikor szembesült azzal, hogy nem maradhat okos, hogy visszafejlődik, elkezdte kutatni az okát, s amikor rájött, hogy nem találhatja meg, leírt mindent, ami vele történt, hogy a tudomány felhasználhassa, és ezáltal segíthessen sorstársainak.

Azért is tetszett meg nekem ez a regény, mert egy kicsit rólunk is szól. Feltehetjük a kérdést: Hogyan viszonyulunk egy fogyatékkal élő emberhez? Erre talán a legjobb választ maga Charlie Gordon adhatja meg.
Egy este elment egy étterembe. Mögötte épp egy 16 év körüli fiú szedte le az asztalt, és hirtelen elejtette a tányérokat. A fiú ijedten állt, a vendégek bántó megjegyzéseket tettek, ami megzavarta a fiút. Kijött a tulajdonos, hogy megnézze, mi történt. A fiú erre összehúzta magát, és maga elé emelte a karját, mintha meg akarná védeni magát. A tulaj leszidta, és utasította, hogy takarítson fel. Mikor a fiú látta, hogy nem kap büntetést, gyorsan előhozta a seprűt és a lapátot. Miközben takarított, a vendégek nevetgéltek, utasítgatták a fiút. Charlie-nak valami ismerős volt a fiúban, de nem tudta mi az. Amikor a fiú felemelte a fejét, Charlie meglátta, hogy ő is csökkent értelmű. Megharagudott magára és a többi vendégre, és jelenetet rendezett, hogy miért kell kicsúfolni a fiút, nem tehet róla. Visszaemlékezett arra, amikor még rajta nevettek a pékségben, amikor még őt kezelték úgy, mint egy bohócot. Ő is ugyanúgy nevetett magán annak idején, mint ahogy a pincérfiú tette, pedig egyikük sem értette, hogy tulajdonképpen min is derülnek a többiek. Átélte ugyanazt az élményt, csak most a másik oldalról; most ő volt az, aki nevetett. Felismerte, hogy azért nevetett magán annak idején, mint a többiek, mert azt hitte, ha nevethetnek rajta, akkor szeretni fogják. A tanulság az, hogy önkéntelenül is máshogy tekintünk egy fogyatékkal élő emberre. De semmiképp se nézzük le őket, mert ők is emberek! Erre az elfogadásra példa Charlie és édesanyja viszonya. Annak idején az anya unszolására lökte őt el magától a család. Nem fogadta el, hogy az ő fia más. Nem járatta speciális iskolába, és így Charlie mindig nevetség tárgyává vált. Az anya kötelezte, hogy tegyen mindent úgy, mint a többiek, és ha ez nem sikerült, leszidta, vagy megverte. Nem ismerte el a fiú másságát, csak amikor Charlie húga megszületett. De ekkor már a fiút okolta, hogy miért ilyen. Mikor Charlie okos lett, elment a családjához. Megbocsátott anyjának és húgának a sok szenvedésért. Ez nagyon meghatott, mert a sok piszkálás, szidás, szenvedés ellenére is meg tudott nekik bocsátani. Mi a való világban ennél sokkal kisebb problémák miatt is tudunk egymásra haragudni, és van, hogy meg sem bocsátunk. Túl büszkék vagyunk, s nem fogadjuk el, ha tévedtünk, vagy hogy a másik is hibázhat. Ez is kiemeli Charlie kivételes személyiségét, az emberekhez való szoros ragaszkodását.

Azért ajánlom ezt a művet, mert mindenki megtalálhatja benne a problémájára a választ, vagy egy-egy olyan fontos jellemvonást, mely a környezetében élő emberekben is megvan. Charlie Gordon többféle embertípus keveréke, épp ezért talán mindenki hasonlít rá egy kicsit. Tetteiből tanulhatunk, akár helyesek, akár nem. És mindenki levonhatja a tanulságot, melyet az életben is hasznosíthat.


Hegedűs Gabriella – diák kategória

Cimkefelhő

adatbázisok | beiratkozási díj | biblioterápia | budapest | e-book | elektronikus könyvtár | előjegyzés | folyóiratok | használat | hosszabbítás | hírek | igénybevétel díjai | kiállítás | könyvtárközi kölcsönzés | mobil | nyitvatartás | statisztika | szociológia | tanfolyam | továbbtanulás | zene | álláshirdetés |

A weboldal fejlesztése a TÁMOP-3.2.4-08/1/KMR pályázat keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség