FŐVÁROSI SZABÓ ERVIN KÖNYVTÁR

Kérdése van?
Keressen minket!

| English | GYIK | Fórum

Menü

Főmenü » Könyvtáraink » Dagály u. 9. » A hét gondolata

A hét gondolata - Fülöp Márta

2009-01-27 17:21:08

„A versengés önmagában se negatív, se pozitív értékkel nem bír, nem jó vagy rossz. A társas összehasonlítás folyamatának fontos része az én-kiemelés, az, hogy én ezt és ezt tudom, ez és ez vagyok, és tulajdonképpen ebben különbözöm a másiktól. A döntő mindebben az, hogy milyen eszközökkel érem el mindezt. Számos szempont határozza meg azt, hogy a versengést végül is konstruktívnak, hasznosnak és gyümölcsözőnek, energiát adónak tekintjük, vagy károsnak, pusztítónak, az energiát felemésztőnek, vagyis destruktívnak tartjuk, hogy „egészségesnek” vagy „egészségtelennek”, fair play-nek vagy nem fair-play-nek nevezzük. Ha az eszközöket tekintjük, akkor a konstruktív versengés egyik lényege, hogy a rivális felek „önmagukon dolgoznak”. A másik lehetőség, amit úgy is nevezhetünk, hogy a másikon való „munkálkodás”. Ez esetben a rivális felek az egymás közötti különbség felfedezésekor nem önmagukat kezdik megemelni, hanem a másik felet igyekeznek különböző verbális vagy metakommunikatív vagy fizikális eszközökkel háttérbe szorítani, „csökkenteni”. Ez jelentheti a rivális lekicsinylését, lejáratását, megszégyenítését, olyan helyzetek teremtését, amelyben az nehezen találja fel magát stb. A destruktív versengésben tehát nem az történik, hogy a felek a lehető legtöbbet igyekeznek magukból kihozni, a versengés úgy inspirálja őket, hogy közben a másikat nem károsítják, hanem épp ellenkezőleg. Vannak területek, például a tudás területe, amelyen nem léteznek szűkös erőforrások. Hiszen, ha azt mondjuk, hogy valaki az angol nyelvben akar kiválóbb lenni, mint a riválisa, akkor nem mondhatjuk azt, hogy ha ő két szóval többet megtanul, akkor a másiknak két szóval kevesebb jut. Ez egy olyan nyílt terep, amelyen mindketten növelhetjük – úgymond – a nyereségünket. Nagyobb időperspektívában ez azt eredményezheti, hogy egyszer az egyik nyer, másszor a másik, s így viszonylag kiegyensúlyozott lehet a folyamat. Nyilvánvalóan sokkal könnyebb konstruktívan versengeni olyan helyzetekben, amikor úgy érezzük, a kezünkben van annak a lehetősége, hogy változtassunk az eredményen, a kimenetelen: ha én jobban csinálom ezt, akkor jobban fognak sikerülni a dolgaim, talán még nyertes is lehetek. Nyilvánvalóan sokkal könnyebben adódik a destruktív versengés lehetősége, ha úgy érezzük, hogy tehetetlenek vagyunk, mindig vesztesek leszünk. Ilyenkor könnyebb a másikat pusztítani, mert hiszen a kettőnk közötti különbség ily módon is csökken: az más kérdés, mi nem épülünk, legfeljebb erkölcsileg rombolódunk, ami nyilvánvalóan a környezetünkre is destruktív hatással van. Ugyanakkor az emberek még akkor is hajlamosak szűkös erőforrásokban gondolkodni, amikor az erőforrások korlátlanok, és gyakoribb az – bármennyire irracionális ez -. Hogy úgy érzik, azt, amiben a rivális több náluk, azt tőlük vette el.”



/ Fülöp Márta: A rivalizáció mint drámai helyzet. in: Ahogyan 1. köt. /

Cimkefelhő

adatbázisok | beiratkozási díj | biblioterápia | budapest | e-book | elektronikus könyvtár | előjegyzés | folyóiratok | használat | hosszabbítás | hírek | igénybevétel díjai | kiállítás | könyvtárközi kölcsönzés | mobil | nyitvatartás | statisztika | szociológia | tanfolyam | továbbtanulás | zene | álláshirdetés |

A weboldal fejlesztése a TÁMOP-3.2.4-08/1/KMR pályázat keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség