FŐVÁROSI SZABÓ ERVIN KÖNYVTÁR

Kérdése van?
Keressen minket!

| English | GYIK | Fórum

Menü

Főmenü » Könyvtáraink » Dagály u. 9. » A hét gondolata

A hét gondolata - Bagdy Emőke

2013-03-25 15:40:30

„Épphogy elhagyva az ezredfordulót, már az elismerés őszinte hangján kiáltunk fel, ha valami természetes. Elé­gedettséggel tölt el bennünket, ha egy ételféleségben, ital­ban nincs ízfokozó, nincs tartósítószer, térfogatnövelő, ál­lagjavító vagy valami szivárványos színezék. De az is öröm- és médiahír, ha a művésznő orra, keble, feneke, haja színe, de talán a haja is, vagy a művész úr fogai és iz­mai valódiak. Noha csinált korunk még csak a virtualitás előszobájában toporog, manipuláltságunk már olyan mé­reteket öltött, hogy észre sem vesszük az íz, hangulat, látvány, „halvány” illúzió voltát, a rejtett trükköket. Té­mánknál maradva, már alig találni olyan kabaréműsort, amelynél a közönség azért nevet és tapsol, mert tetszett a produkció, értették és kedvelték az előadókat. Sokkal inkább azért lelkendeznek, mert felvillant egy lámpa, vagy kiírták a fényújságra: APPLAUSE! Ennél árnyalatnyival etikátlanabb megoldás, ha nevetést kevernek az élő műsor alá, és a nézőknek csak mérsékelten kell részt venniük a tetszésnyilvánítás nehéz munkájában, mivel hátulról filmezik őket. Két árnyalattal becstelenebb, ha a rendező találja ki, mi a vicces és mi nem, és utólag vágja be a nevetésháttereket a műsorba. Az is előfordul, hogy a közönséget különféle tetszésnyilvánításokra kérik fel az előadás előtt, és ezeket használják hangzó töltelékanyagként.

Csupán egyetlen összefüggésben fogadható el a kon­zervnevetések filmes használata; a humor ritmusával kapcsolatban. Ugyanis minden humort kedvelő és értő ember tudja, hogy a humorosság egyik legfontosabb köve­telménye a jó időzítés, az előadó-művészetben különösen. A jó színésznek tudnia kell, hogy ha közönség nélküli vi­dám jelenetet vesznek fel, hogyan kalkulálja bele játékába a hiányzó publikum reakcióit az egymásra halmozott ge­gek, poénok ritmizálása, tempójának meghatározása miatt. Hiszen a tévé előtt vagy a moziban ülő néző elvileg nevethet, tehát nem hangozhat el egy újabb poén vagy a történet szempontjából lényeges információ csak egy bi­zonyos idő után, mert nem fogja hallani, és nem fogja ér­teni. Ezenkívül, ha nem hagy egy villanásnyi időt a gondolkodásra, a néző le is maradhat a poénokról. A kivárások akkor működnek, ha a színész vagy megtanulja, hogy „ne-vetésidőben” mi mennyit ér, vagy a tapasztalt, közönsé­gét jól ismerő rendező vágja be a jelenetek alá a nevetést. A gondot az okozza, hogy míg egy élőelőadásnál minden ember a saját tehetsége szerint reagál a színészi játékra, a megbecsült gépi nevetési idő, intenzitás és karakter a felvétel nézőjének már nem biztosan felel meg. Ha egy vic­cen csak a gép nevet, azaz az előadás szó szerint elgépie­sedik, akkor a nevetés inkább dühöt vált ki, mint vidámságot, és nem alakul ki a kellemesen „fertőzött” állapot.

Talán nem meglepő, hogy a konzervnevetés amerikai televíziós találmány. 1950-ben alkalmazták először a Bank McCune Show-ban. A Time magazin 1999-ben a világ száz legrosszabb ötlete közé sorolta. A mai televíziózásból en­nek ellenére kitörölhetetlen.”

/Bagdy Emőke - Pap János: Ma még nem nevettem/

Cimkefelhő

adatbázisok | beiratkozási díj | biblioterápia | budapest | e-book | elektronikus könyvtár | előjegyzés | folyóiratok | használat | hosszabbítás | hírek | igénybevétel díjai | kiállítás | könyvtárközi kölcsönzés | mobil | nyitvatartás | statisztika | szociológia | tanfolyam | továbbtanulás | zene | álláshirdetés |

A weboldal fejlesztése a TÁMOP-3.2.4-08/1/KMR pályázat keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség