Vándor kutya története
2012-09-06 14:01:59
Vándor 2004. tavaszán került hozzánk az
Illatos úti menhelyről. Egy kedves ismerősünk szólt, hogy van egy erdélyi kopó
jellegű kutya, akit kihoztak a menhelyről, de nagyon rossz helye van. Egyből intézkedtünk! Jöhet a kutya. Belső kert van,
kutyaházat majd szerzünk.
A kutya rettenetes állapotban volt: az egyik hátsó lábára sántított, bordái kilátszottak, lábai remegtek. Első utunk egy
dunakeszi ismerős állatorvoshoz vezetett. Kapott oltásokat, erősítő vitamint. A lábát megpróbálták megműteni, de a csontot
nem sikerült a helyére tenni. (Mára azonban csupán néha – pl. lépcsőn – lehet észrevenni, hogy valaha fájt a lába.)
Olvasóink nagyon sokat segítettek: kaptunk kutyaházat, sampont, ennivalót, játékokat…
Vándor ma már jól van. Testileg és lelkileg is.
A történet eredetileg eddig tartott. Aztán 2009. szeptember 10-én kaptam egy telefont: baj van! A kutyának mennie kell a
könyvtárból. Ugyanis ugat. Napközben. Ez pedig valakinek nem tetszett a szomszéd házból. És az illető sajnos még bírósággal
is fenyegetett. Szomorúak voltunk, de be kellett látnunk, hogy Vándor nem lakhat velünk tovább békességben.
Lázas keresés, telefonálás vette kezdetét. Vándort pedig napközben az irodában tartottuk, de éjszakára nem lehetett bezárni.
Végül szeptember 15-én elvittük Vándort ahhoz a nagyon kedves ismerőshöz, aki révén a könyvtárba került a kutya. Belvárosi
lakás, két macskával. A macskák nem nagyon szimpatizálnak Vándorral, de – reméljük – hamarosan megkedvelik egymást.
Vándor nagyon jól viselkedik: nem ugat a lakásban se nappal, se éjjel. Nagyon élvezi a belvárosi sétákat, séta közben
„odamondogat” néha a többi fajtársnak.
Vándor újra jól van!
Kis Mariann
2009.10.20
http://allatmenhely.lap.hu
http://www.allatok.info/
www.kutyakereso.hu
www.pilis-budai-kutyasok.shp.hu
www.gazditkeresek.hu